Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)
Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5
Hét német telepesközség adta össze a szükséges pénzt, hogy Tormás kifizethesse a bécsi ágensét, a pesti helytartótanácsnál ügyeskedő megbízottat, az új imaházhoz szükséges téglaégetést. Nem mehetünk el szó nélkül ezen tény mellett. Az 1720-as évektől bevándorolt németség, amely szívós harcot folytatott a vallásszabadságáért és egyházközségeik megszervezéséért, az 1730-as évektől egyre határozottabban, az egész megyére kiterjedő szolidaritási akciókat szervezett. Ilyennek tekinthető a tormási imaház építése is. 32 1777. szeptember 9-én avatták fel hosszú küzdelem után a tormási imaházat, amelyben Georgius Miskey prédikátor mondott beszédet. 33 Az imaház létrehozásában a következő német falvak működtek közre különböző adományokkal: Kölesd, Felsőnána, Kismányok, Keszőhidegkút, Varsád, Paks, Mucsfa, Székely (Nagy), Lőrinc, Nagyvejke, Izmény. Látható, hogy Paks kivételével valamennyi a Mercy-féle uradalomhoz tartozott. A település művelődésügyére, iskolájára vonatkozóan kevés adat maradt fenn. A betelepítéstől a türelmi rendeletig azonban ismerjük választott tanítóikat. Láttuk, hogy a Darmstadtból betelepülő jobbágyok nem csak a lelkészt választották meg, hanem tanítójukat is Friedrich Wo^személyében, aki 1735ig szolgálta az első telepítési generáció gyermekeit. 34 1735. évi anyakönyvi bejegyzések szerint tudjuk, hogy őt Cristmann Philipp Dieleberger követte (Dieleburger alakban is előfordul a neve az anyakönyvekben.) 35 Nagyon rövid ideig taníthatott Tormáson, mert 1739-ben a Baranya megyei Tófű községben találjuk, ahova egyébként Tolna megye különböző településeiről vándoroltak át német lutheránus zsellérek, illetve néhány jobbágycsalád. Innen „Aphati" (Bátaapáti) német tannyelvű iskolájába került. 1740-ben meghalt. 36 1741-ben Körmendy Mihály került a faluba, aki jól tudott németül, ennek ellenére még az esztendő végén a gyönki lutheránus iskolába helyezték tanítónak. 37 Egy anyakönyvi bejegyzés szerint 38 szolgált a faluban még Johann Michael Conrad 1737-ben , s valószínű 1740-ben is taníthatott, mert még itt szerepelt, mint keresztapa. Péter Heyermann gyermekeinek a keresztelőin „schuldiener allhier" bejegyzés fordul elő neve mellett. 39 A következő fél évszázadban megszűnt a tanítók migrációja. Két kiváló ember dolgozott a település iskolájában 1741-1806 között. Johann Heinrich Becker 1741-1774 között tanított, utóda Laurenz Neusinger volt. 32 GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. Kéziratok. (Samlungen v. XVm. Jh.) 145-149. p. „Tormás története", kézirat. Eredetije egykor a Tormás egyházközség irattárában volt. 33 Uo. 34 Hessische Chronik. Darmstadt, 1940.29. évf. 95-96. p. Tudjuk még személyéről, hogy Wiesbadenben Idstein faluban 1689-ben született. Részt vett 1724. tavaszán Wertheimben Tonsor lelkész felavatásán feleségével Borbála Spáttel és két fiával. Együtt indultak és érkeztek Magyarországra 1724-ben. 35 MOL Mikrofilmtár. Egyházi anyakönyvek. Tormás. 1730-39. 36 Uo. Halotti ak. 1730-39. 37 Uo. 1937. Esketési ak. 1730-39. 38 Uo. 1736-1740. Esketési ak. 39 Uo. Esketési ak. Tormás. 105
