Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Cserna Anna: A Sztankovánszkyak birtokszerzése • 5

Említhetjük a Dőry családot, amelynek az egyik ága bárói rangra emel­kedett, és volt egy középbirtokosi, valamint ebből a körből kiesett kisnemesi ága is. A differenciálódást fokozta az anyai ág eltérő vagyoni és társadalmi helyzete is. Egy-egy família erőssége a nőágban rejlett, mint a Sztanko­vánszky famíliáé. Sztankovánszky András I. számunkra ismeretlen rokoni háttérből in­dult. Horváth Juliannával kötött házasságával lépett be az első anyai ág. Ez a nagy múltú, előkelő rokonság alapozta meg a Sztankovánszkyak anyagi bázisát, társadalmi elismertségét és az ország nyugati felének nemességével való tartós összefonódását. A második generáció házasságaival már nem kö­vetkezett be jelentős vagyongyarapodás. A bekapcsolódott családok mindegyike több ezer hold birtokosa, új birtokszerzők a töröktől felszaba­dult Tolnában és a megyei közigazgatás vezető tisztségeit töltötték be. Álta­luk a megyei hivatalok is megnyíltak, tehát a vagyon és a hatalom találkozása történt meg. A következő generációban tovább erősödtek a társadalmi összeköttetések, a megyei pozíciók. Családi nexusba kerültek főrangú, ám számottevő birtokokkal nem rendelkező br. Gerliczy, br. Inkey, br. Bajzáth famíliákkal. A társadalmi presztízs növelése, mint új motívum jelent meg a házasodási szokásaikban, és ezek a szempontok érvényesültek a későbbiek­ben is. Ezen házasságok révén szerteágazó családi, rokoni kapcsolatok szö­vődtek. Horváth részről családi kötelék jött létre a GyulafTyakkal, Nádas­dyakkal rokonságban lévő, a középkorban a Dunántúl nagy részét birtokló lengyeltóti Lengyel famíliával. A második generációban a Bezerédjek szerdahelyi ágából származó Bezerédj Klárával új családokkal egészült ki a rokonság. A Bezerédjeknek szintén előkelő kapcsolataik voltak, és kiterjedt birtokaik feküdtek Sopron, Zala, Győr, Vas vármegyékben. Pál és Jusztina házasságaival Tolna várme­gye legrangosabb és legtekintélyesebb famíliáival, Dőry, Perczel, Gindly, ke­rültek közelebbi viszonyba. A zalai rokonság Skublics-Csapody atyafisággal egészült ki. Ezen az ágon számos, kb. 150 család kapcsolódott be, közöttük a tolnai középbirtokos famíliák majd mindegyike kötődött ehhez a nemzet­séghez. A családi kapcsolatok közös ismérvei: a birtok, melynek nagysága ugyan változó, azonban a középbirtokos kategória volt a mérvadó. Ehhez presztízs, posztok, életmód, műveltség tartozott. Egyszóval az „úri státus" határozta meg a társadalmi érintkezéseket. A birtok kijelölte azt a társaskört, amelyen belül kapcsolatok létesültek. A mellékelt többgenerációs leszárma­zási táblák mutatják, hogy a XVIII-XIX. századi kapcsolatok a XX. századig fennálltak. Valós kötelékekről volt szó, hiszen a későbbi házasságokban az egyes famíliák visszacsatolódtak, a sógor-komaságból néhány generációval később vérségi összetartozás vált. Ezek a családok zárt világot alkottak, amely számukra a stabilitást és egyben a homogenitást jelentette, amely azonban igazodott a változó realitásokhoz. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom