Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

T. Mérey Klára: Egy mezőváros iparosainak eredete a XVIII. sz. végén • 33

Jegyzetek 1. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára. Fol.lat. 1653. E forrást ismerteti: Taba István: „A szenlőrinci járás falusi társadalma és gazdasági élete II. József korában." In: Történeti statisztikai tanulmányok 1. Budapest, 1975. 129-230. o. - Ugyancsak e forrás nyomán készült: Taba István: „Mohács ipara és kereskedelme 1786-ban.''In: Baranyai Helytörténetírás. Szerk. Szita László. Pécs, 1976. 187-204. o. 2. Országos Levéltár (továbbiakban: OL) Festetics lt. III. A. 1013. - Az irat erősen rongálódott címe szerint: „Conscriptio oppidi Tolna tempore Commissarii Regii Széchényi a mille puncta facta..." Az egyéni leírásban Tolna Possessio, vagyis községként szerepelt! 3. Dr. Hajdú Lajos: II. József igazgatási reformtörekvései és ezek végrehajtása Tolna vármegyében. In: Tanulmányok Tolna megye történetéből. V. köt. Szerk.: K. Balog János. Szekszárd, 1974. 183-276. o. 4. Taba i. m. 1975.129. oldalon hivatkozik a rendelet Baranya Megyei Levéltár 1785. évi közgyűlési iratainak „non regestrata "részében található 299. aktájára. Közgyűlési jegyzőkönyv száma: 795. 5. Az élet minden fontos területére kiterjedő kérdéscsoportokat - Hajdú Lajos feltételezése szerint - a korszak legjelentősebb Jogtudora": Hajnóczy József, gr. Széchényi Ferenc titkára dolgozta ki. (Hajdú i. m. 232. o.) 6. Tolna Megyei Levéltár (továbbiakban: TML) megyei közgy. iratok 1183/1785. okt. 14. sz. iratra hivatkozik: Hajdú i. m. 234. oldalon. 7. Taba i. m. 1975.130. o. - Hajdú L. és Taba I. különböző források alapján közlik Boda szolgabíró keresztnevét, nem e tanulmány feladata a kettő közül a helyes névírás megállapítása. 8. Hajdú i. m. 234. o. (TML 164/1785.) 9. O. Széchényi Könyvtár. Kézirattár. Fol. Lat. 296. (Hajdú L. utal rá.) 10. Hajdú i. m. 123. jegyzet. 172. o. 11. A termelés és eladással kapcsolatos kérdések feldolgozását lásd Taba idézett mindkét munkájában, Tolnára vonatkozóan: T. Mérey Klára: Tolna mezőváros iparosainak beszerzési forrásai és áruik piaca a XVIII. század végén. In: VIII. Kézműipartörténeti Szimpózium. Szerk.: Nagybákay Péter. Veszprém, 1993. 49-58. o. 12. Vö. Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai. 1660-1664. Ford. Karácsony Imre. Budapest, 1985. (II. kiad.) 239. p. - Budáról Belgrádba 1663-ban Ottendorf Henrik képes útleírása. Ford.: Hermann Egyed. H n. 1943. 46-47. o. 13. Szita László szíves közlése. A forrásokat lásd: Szita László: A visszafoglaló háborúk viharában. In: Tanulmányok Mohács történetéből. Szerk.: Odor Imre. Mohács, 1993.119-128. o. 14. Olivér és Ferenc Wallis grófok kapták meg Tolnát hadi érdemeik elismeréseként, akik közismert hadvezérek voltak akkoriban. (Georg Olivér Wallist lásd: Budától Belgrádig. Szerk.: Szita László. Pécs, 1987. 460. o.) 15. A kérdés részletesebb feldolgozását lásd: T. Mérey Klára: Tolna városának betelepülése a XVIII. században. In: A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Szerk.: Halász Péter. Budapest, 1991. 297-306. o. 16. Részletesebb leírást és forrásokat lásd: T. Mérey Klára: Újjáépítés és konszolidáció 1711-1790. In: Tolna mezőváros monográfiája. Tolna, 1992. 177-248. o. 17. A helynevek pontosabb meghatározása érdekében a következő forrásokat állt módomban használni az utóbb megjelölendő lexikonok és irodalmi művek közül: A Középkori Európa Atlasza. Helikon kiad. Budapest, 1989. (továbbiakban: KEA) Nagy Világatlasz. Budapest, 1985. II. kiad. (továbbiakban: Világatlasz) Alexander: Weltatlas. Stuttgart, 1982. (továbbiakban: W) Pallas Nagy Lexikon. Budapest, 1890-es évek kiadása (továbbiakban: Pallas) Történelmi Világatlasz. Bp. 1991. (továbbiakban: TV) Graubünden: Pallas 8. köt. 259-260. o. 18. Szulyovszky János: Füstfaragók. Debrecen, 1992. 16, 32-33. o. 19. Ferdinánd Hengl: Die deutschen Familien im Komitat Tolna-Tolnau/Ungarn in den kirchlichen Seelenlisten. 1767-1768. Eine Quellenpublikation. Teil III. Karlsruhe, 1990. 535. o. - Sajnos, a tolnai anyakönyvekben általában nem jegyezték be a születési helyet, így nem lehet adatokat találni a betelepültek származási helyére. 20. KEA, 188. p. - Pallas 11. köt. 507. p. 21. A nagy számú német betelepítésekkel foglalkozó irodalomból kiemelem az e témához különösen jól használható következő műveket: Das Deutschtum in Rumpfungern. Budapest, 1928. - Weidlein János: A tolna megyei német telepítések. Pécs, 1937, s az 1970-es években megjelent munkái. - Tóth Ferenc: A németség elterjedése és településformái 51