Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

T. Mérey Klára: Egy mezőváros iparosainak eredete a XVIII. sz. végén • 33

Dunántúlon. Szigetvár, 1931. Irma Steinisch: Die Ansiedlung der privátén Grundherrschaften der Schwábische Türkéi in Ungarn im 18. Jh. Budapest, 1942. - Anton Tafferner: Quellenbuch zur Donauschwábischen Geschichte. 1-4. köt. 1974-1982. stb. 22. Elképzelhető, hogy R. Posch Tolnára történő áttelepülésében rokoni kapcsolat is szerepet játszott, hiszen az 1767. évi tolnai házassági anyakönyv adatai szerint Tolnán lakott akkor egy Posch család: Jacobus Poschnak Mari Anna Elishesserinnel kötött házasságából Josef, Valburga és Elisabeth nevű gyermekei voltak. (Hengl i. m. 343. o.) 23. KEA 93. o. (a Majna mellett) - TV. 33.1.D3 24. Szita László szíves közlése, továbbá a 21. jegyzetben megjelölt irodalom alapján. 25. Johann Hübners Reales Staats- Zeitungs und Conversations Lexicon. Leipzig, 1777.2109. o. 26. Icking, W, 15. B3. Egy későbbi forrásban: Ritters geographisch-statistisches Lexikon über die Erdteile, Meere, Háfen, Seen, Flüsse, Inseln, Gebirge, Staaten, Stádte, Flecken, Dörfer, Báder, Kanálé, Eisenbahnen, Post - und Telegraphenámter usw. Neunte Ausg. Átdolg.: Joannes Penzler. Leipzig-Wien, 1910.

1—II. k. I. köt. 1019 oldalán szerepel Ichenhausen, amely akkor mezőváros volt Bajorországban, Sváb területen, Grünzburghoz közel. (Továbbiakban: Ritters Lexikon.) - Itt említem meg, hogy az e településben születettek közül Georgius Haisler nevét sikerült megtalálnom a házassági anyakönyvben, eszerint ő már 1767ben Tolnán lakott. Felesége Cecília Herrin volt és három gyermek - köztük a középső Georgius - szerepel nevük mellett. (Hengl i. m. 363. o.) 27. KEA 188. o. - Itt jegyzem meg, hogy a Széchényi kézirattári másolatban Pudvais formában szerepel a helynév. 28. Az első kötélverő esetében a Széchényi kézirattári példányban Unterviszterlicz formában szerepel a moráviai születési hely, J. Kraiff Csehországi Stockonauer helyneve azonosan írt mindkét példányban. Ezeket a helyneveket sem a térképeken, sem a lexikonokban nem lehetett megtalálni. Úgy vélem, a Morvaország és a Csehország megjelölése az irány és a távolság szempontjából is elegendő. 29. Hübneri. m. 1408. o. - továbbá Pallas 10. köt. 164. o. utáni térkép (Karintia).- A Széchényi kézirattári példányban a másoló a helynevet Mülstadt-nak írta. 30. Pallas, 4. köt. 650. o. utáni térkép. (Csehország.) - Hübner lexikona nem említi. 31. Würtzburg, W. 18/19. E.3. - Itt említem meg, hogy az elírások miatt még az is elképzelhető, hogy az egyik mester Alshausenből vagy Aschhausenből érkezett, amely sváb területen feküdt, falu volt két mérföldnyire Biberachtól, ahonnan ugyancsak települtek be tolnaiak. (Hübner i. m. 86-87. o.) 32. Saulgau, W. 18/19. E. 4. - Itt említem meg, hogy a Széchényi-kézirattári másolatban a helynév gót betűkkel írtán Saulgau formában szerepel. Hübner lexikonából hiányzik. 33. Hübner lexikonában sem találjuk meg ezt a helynevet, de némi támpontot ad nekünk az Offenbach helynév. Ez az Isenburg-offenbach grófok hajdani rezidenciája volt és a Majna jobb partján feküdt. A18. század végén a felső-rajnai körzethez tartozott. Gazdag vidéknek jelzi, ahol kertek és gyárak (Fabriken) vannak. (Hübner i. m. 1564. o.) Feltételezhetően ebbe a körbe, de már Franciaországhoz tartozott az említett Offendorf. 34. Biberach, Világatlasz 45 H 8. - A hanaui grófság területén, egy hivatal mellett. (Hübneri. m. 289. o.) - Hübner szerint Biber: mezőváros; ugyanakkor Hübner lexikona két Biberachról tud. Az egyik szabad birodalmi város az Algow völgyében sváb földön, a Russ folyó mellett. Öt falu és több majorság (Höfe) tartozik hozzá. A másik Biberach ugyancsak sváb földön van, uradalom és kastély a Fuggerek birtoka. (Hübner i. m. 289. o.) Nehéz eldönteni, hogy melyik is a helyes irány, ahonnan a bevándorlók érkeztek, különösen, ha azt is megfontoljuk, hogy Biber Altenhaseln faluval közös irányításban élt a hanaui grófság területén, ahonnan ugyancsak érkezhettek bevándorlók. (Hübner i. m. 91. o.) 35. Világatlasz 44 G-H 6. Hessen. - E feltevést azzal vélem alátámaszthatónak, hogy Tafferner igen alapos kutatómunka után Hersfeldet a Hessen-Darmstadti grófok által védett területhez tartozónak tekinti. (Tafferner i. m. 1. köt. 361. o.) 36. Breisach am Rhein. Világatlasz 45 F 8. (Hübner nem említi.) 37. Weissenbach am Lech. Világatlasz 42 F 3. Hübner lexikona nem említi. 38. Hartha, W. 11 D 2. Ez csak feltevés, mert Hartha is több van a bevándorlás számbajöhető területén. (Ritters Lexikon I. köt. 958. o.) Ritters Geographisch-statistisches Lexikon über die Erdteile, Meer, Háfen, Seen, Flüsse, Inseln, Gebirge, Staaten, Stádte, Flecken, Dörfer, Báder, Kanálé, Eisenbahnen, Post- und Telegraphenámter usw. IX. kiad. Átdolgozta: Joannes Pensler. Leipzig und Wien, 1910.) 39. KEA 203. o. Weidhofen, továbbá Pallas, 4. köt. Csehország térképe. 40. Fils, W. 13 D 3. A lexikonokban ez a helynév (Fiecze, illetve a Széchényi-kézirattári Ficze forma) nem található. 52