Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)
T. Mérey Klára: Egy mezőváros iparosainak eredete a XVIII. sz. végén • 33
T. Mérey Klára EGY MEZŐVÁROS IPAROSAINAK EREDETE A XVIIL SZ. VÉGÉN (Tolna, 1786)* Történeti irodalmunkban a Nyugat felől hazánk felé irányuló bevándorlás problematikája elsősorban a két világháború között volt „divatos téma". Ekkor már tisztázódott azoknak 1690-1720, majd 1730-1745 közötti nagy hulláma, s az is, hogy milyen messziről érkeztek a török uralom utáni kihalt hazai területekre az új lakosok, a „hospesek". Azt azonban nagyon nehéz konkrétan megállapítani, hogy gazdasági életünkben milyen arányban találunk idegen ajkúakat a 18. századi Magyarországon, s ezek között is pl. az iparűzők milyen iparági megoszlásban helyezkedtek el az ország egyes, különösen kihalt vidékein. Mindezek megállapításához „életközeli" forrásokra van szükség. Közismert, hogy II. József uralkodásának idején több felmérés, az élet különböző területeit áttekintő jelentés és leírás készült, de ezekből nagyon kevés maradt korunkra. Tudományos szenzációnak számított az a felfedezés, amely felszínre hozta gróf Széchényi Ferenc, a pécsi kerület II. József által kinevezett supremus Moderátora által készíttetett leírás Baranya megyére vonatkozó részét, amely az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában lappangott. Felfedezője és első értékelője Taba István a megye egyik járásának adatait tekintette át és ezzel alapvetően gazdagította a 18. század végéről, annak gazdaság- és társadalomtörténetéről eddig alkotott képünket. 1 Jó néhány évvel később, Tolna mezőváros 18. századi történetének kutatása közben sikerült megtalálnom a gróf Széchényi Ferenc rendeletére elkészített leírásnak erre az oppidumra vonatkozó részét, a város akkori tulajdonosának, a gróf Festetics családnak levéltárában. A kézirat másolat aláírás és dátum nélkül. 2 Ugyancsak Tolna történetének kutatása kapcsán és a fenti forráshoz kapcsolódóan foglalkoznom kellett a „kalapos király" igazgatási reformtörekvéseivel is. Egy, a kérdést taglaló tanulmányban 3 utalást találtam arra, hogy milyen előzetes tájékoztatási adatokat igényelt ez a központilag bevezetni tervezett reform. E munka során azonnal feltűnt, hogy a II. József által kidolgozott kérdéscsoportok mennyire összecsengenek a gróf Széchényi által előírt - és Kaposváron, 1785. június 29-én kelt megyei rendelethez csatolt - kérdésekkel, 4 , amelyek alapján a Baranya megyei és a Tolna városról szóló leírás készült. 5 * A tanulmány a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Dunatáji Népek Története Szakalapítvány anyagi támogatásával készült. 3 33
