Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Durgonicsné Molnár Erzsébet: Tolna vármegye agrárkultúrájának eszmei veszteségei a második világháború következtében • 83

hiányát jelölte meg. Még decemberben az orosz katonaság ismeretlen helyre hurcolt 152 férfit és nőt, ennek következtében 34 olyan kisgazdaság maradt a faluban, amelyben egyáltalán nem volt munkaképes felnőtt, csak gyermek és aggastyán. Ehhez társult még a fogathiány is; a korábbi 110 fogattal szemben mindössze 12 volt, az is gyenge állapotban. A két uradalmi traktor üzemanyag hiányában vesztegelt.

7 Gyulaj község teljes férfi- és női lakossága mindennapi sáncolási robotmunkára lett kirendelve, emiatt szenvedtek késedelmet a tavaszi munkák. A tavaszi vetést egyébként is vetőmag hiányában amelyet a német majd az orosz katonák rekviráltak el - nem tudták megkezdeni. A gazdasági cselédek és nyári munkások járandóságát sem tudták biztosítani, csak hatósági kiutalás révén központi tartalékból pótolhatták. Igáserőben is nagy veszteségeik voltak, mert az átvonuló alakulatok elvitték az állatokat, fogatokat. Cserébe elgyengült, kimerült állatokat hagytak hátra. Eme okok miatt a község szántóterületének még csak 1/5-e volt bevetve, a fennmaradt nagyobb hányad megművelése munka- és igaerő hiányában szinte reménytelen volt.

8 Nem volt jobb helyzetben a nagybirtok sem, erről tanúskodik az újdombóvári főjegyző beszámolója is. Az Esterházy hitbizományon bérlők gazdálkodtak, mintegy tizenhatezernyi holdon. Az összes gazdaság orosz katonai ellenőrzés alá került, a termény és az állatállomány 90%-át zár alá helyezték és nagy részben elszállították. Ennek következtében a teljes ütemű tavaszi munkák kézi, valamint az igaerő és az üzemanyag teljes hiánya miatt vontatottan indult, sőt az igaerő pótlása nélkül meg sem tudták kezdeni. A gazdasági cselédek és a nyári munkások munkajárandóságát az orosz katonaság igénybe vette. Élelem nélkül pedig nem tudtak dolgozni, legalábbis nem nagy kedvvel. A központi járásban sem volt kedvezőbb a helyzet, erről tanúskodik az őcsényi főjegyző jelentése is: „A tavaszi munka megindulásának akadálya a mindennapi robot. A község lakossága 1944 augusztusa óta állandóan robotol a német és az orosz katonaságnak. Azóta megállás nincsen. Ennek tulajdonítható, hogy a 12 460 holdas határban alig van 100 hold vetés. A robot még ma is tart és mindennap minden munkabíró férfinak és nőnek robotolni kell, még egy pihenőnap sincs hetenként. így természetesen tavaszi munka nem is lesz! így vannak igénybe véve naponta a fogatok is... A lakosságnak múlt évben 640 ló állt rendelkezésérejó állapotban, jelenleg 141 darab elcsigázott, mustra lovak. ** Májusra már olyan mérvű volt a munkák lemaradása a munkaerőhiány miatt, hogy kétségessé vált a következő évi élelem biztosíthatósága. Sorra érkeztek az elöljáróságoktól a megoldási javaslatok. így következett be az a szomorú helyzet, hogy a gazdaságaikból elűzött, internált „volksbundosok" munkaerejét vették igénybe. A hivatali útvesztők háborús időben még hoszszadalmasabbak voltak, ezért csak két hónappal később érkezett meg a földművelési miniszter utasítása az internáltak gazdátlanul, műveletlenül maradt földjeit is meg kellett munkálni, erről a helyi termelési bizottságoknak kellett gondoskodni és az elöljáróságoknak a betakarított termény központi tárolását biztosítani.

10 Természetesen nem ez az egy lehetőség volt a terme89