Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)
Durgonicsné Molnár Erzsébet: Tolna vármegye agrárkultúrájának eszmei veszteségei a második világháború következtében • 83
lésből kiesett munkaerő pótlására. Június közepén, az aratási idényben a honvédelmi miniszter kérelemmel fordult a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz aratási szabadság engedélyezéséért. Az engedélyt megadták, amelynek értelmében 2-4 hét aratási szabadságra távozhattak a katonák, illetve a hősi halottak és hadifoglyok családjait a katonaság segítette az aratási, betakarítási munkálatokban. Ugyanez a szabadság illette meg a szőlő- és a dohánytermelő gazdákat is. 11 A munkaerőgondok enyhítésére sietett a Cserkész Szövetség is nyári munkatáborok szervezésével. Háromhetes turnusokban, némi természetbeni ellenszolgáltatásért segítettek a fiúk a betakarításban. Szólni kell a kisgazdaságok és az uradalmak termelési gondjain kívül a megye gazdálkodását irányító, ellenőrző gazdasági felügyelet nehézségeiről is. Mert a hivatalokat sem kímélte a háború! Márpedig abban az összekuszálódott és reménytelennek tűnő helyzetben a felügyelőségnek kellett segítséget nyújtani a bajokkal küszködő gazdaságoknak. A legsürgetőbb feladatnak a felügyelői szolgálat és a gazdasági tudósítói hálózat újjászervezését tekintette a vármegyei felügyelőség, mert csak ezek összehangolt munkájával tudták a megye mezőgazdasági termelését irányítani és ellenőrizni. Ezt az újjászervezést augusztusra elvégezték. A gazdasági szolgálat a községi gazdasági elöljárókra épült, akiket diplomás járási gazdasági felügyelő fogott össze, ők pedig a Vármegyei Gazdasági Felügyelőség alkalmazottai voltak. A vármegyében 1945 nyarán 94 gazdasági elöljáró volt, valamennyi gazda. Átlag 22,9 kh birtokkal rendelkeztek, csak egynek volt 5 kh alatti és szintén egynek 50 kh feletti birtoka. Ez a birtoknagyság igényelte, de egyben meg is engedte, hogy tulajdonosa iskolázott legyen. Valamennyi elöljáró - polgáriba, gimnáziumba, szakiskolába járt -, de valamennyinek volt gazdasági képzettsége is: különböző továbbképző- és gazdatanfolyamot végeztek, néhány diplomás és mintagazda is tartozott soraikba. 12 Nem véletlen esett tehát rájuk a választás, gazdálkodási eredményeikkel, szakismeretükkel kivívták a helyi gazdák elismerését. Az ő szervezőmunkájuknak köszönhetően valamelyest enyhültek a gondok, sikerült a munkavégzés elé tornyosuló akadályokat csökkenteni. Igyekeztek üzemanyagról, növényvédő szerről és oltóanyagokról gondoskodni. Javaslatukra traktorral vagy igaerővel segítették ki egymást a gazdák, a községek és ajárások, néha még a szomszédos megyék is. Bevezették a kölcsönös munkamegsegítés módszerét is. A Vármegyei Gazdasági Felügyelőség alkalmazottait, a szolgálat tagjait is behívták katonának, voltak akik hadifogságba estek, mások elmenekültek és nem tértek vissza szolgálati helyükre. Akik mégis, azoknak az igazolása még negyvenöt nyarán folyamatban volt. Az így kiesett embereket pótolni kellett. Szerencsésebb esetben más megyéből vagy Erdélyből menekült szakemberekkel, esetleg rokon munkaterületről áthelyezettekkel helyettesítették a hiányzókat. A front elvonultával hamarosan rendezte sorait a felügyelőség s a korábban megszokott fegyelemmel és precizitással végezte munkáját. De nemcsak hivatali meggyőződésből, hanem szakmai elkötele90