Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)
Varsányi Péter István: Tolna megye az 1848-as és az 1861-es választások tükrében • 59
miatt. 50 Tolna megye ezzel - ha kissé megkésve is - felzárkózott az ország más, protestáló megyéi, törvényhatóságai mögé (jóllehet, éppen az ő példájuk láttán). Hasonló lépéshátrány figyelhető meg az Ugocsa megye javaslatára adott válaszban, reagálásban is. A nem túl jelentős északkelet-magyarországi megye ugyanis azt kezdeményezte, hogy „... az országjogainak védelmében követendő eljárást követutasításba foglalják". Ugocsában - Szabad György megállapítása szerint - a kiváltságosak túlsúlyával alakított bizottmány alkalmasnak tűnt a polgári intézmények elleni támadásra, a népképviseleti országgyűlésnek a megyék függésébe hozására. 51 A példát mindössze három megye követte, a többség azon a nézeten volt, hogy a követutasítás nem egyeztethető össze az 1848-ban megállapított parlamentáris rendszerrel. A Vas megyeiek találó megfogalmazásával: „Alkotmányunk alapja epillanatban már népképviselet lévén, e megye bizottmányi közönsége nem tévesztheti szem előtt, mikép határozataiban nem csupán az együtt tanácskozó testület, hanem 300 000 ember érzületét, akaratát, gondolatait kell kifejeznie " 52 Úgy tűnik, Tolna megyében nem fogták fel mindjárt a kezdeményezés veszélyét. Február 4-én csupán megjegyzik, hogy megkapták Ugocsa megye körlevelét, ami „...tudomásul vétetett és megőrzés végett leváltárba eltétettni rendeltetett". 53 A kérdésre - valószínű látva az országos felzúdulást - március 5-én tértek vissza, elismerve, miszerint eddig azt „...hazánk mostani viszonyai közt csak másodrendű állásúnak szemlélvén". Végül ők is nyilatkoznak: ragaszkodva az 1848. évi törvényekhez, „...a választókerületek képviselői eljárását bárminemű utasításokkal megszorítani hatáskörén túl esőnek tekintette". Elhatárolódásnak tekinthető ez is, ha meglehetősen óvatos köntösbe is burkolták. 54 Amint említettük, az országgyűlési meghívólevelek szétküldésére 1861. január 9-én kapott utasítást a helytartótanács (a végrehajtására január 21-én került sor). Az 1861. február 14-én kelt királyi meghívólevél az egyébként el nem ismert 1848-as törvénykönyv V. törvénycikke alapján rendelte el a népképviselők megválasztását. 55 Az előmunkálatok azonban jóval a meghívólevél kibocsátását megelőzően kezdődtek el; Szekszárdon például a február 4-i bizottsági ülésen. Ebben nincs különösebb ellentmondás: a helytartótanácsjanuár 21-i „kibocsájtványa" - hivatkozva a január 9-én kelt „legfelsőbb leiratra"- hivatalosan is jelt ad a választási előkészületek megkezdésére, habár a „...kegyelmes királyi meghívó levelek szétküldése közelebb fogván következni". 56 Eszerint a január 21-i helytartótanácsi rendelkezés értelmében alakult meg 1861. február 4-én a Tolna megyei Középponti Választmány. Az elnöki tisztet a másodalispán, Dőry Lajos báró töltötte be, a tagok között néhány grófot (Széchenyi Sándor, Viczay Adolf), a Perczel család több tagját (Lajos, Vilmos, Sándor), volt 48-as nemzetőr és honvéd törzstiszteket (Csapó Vilmos ezredes, Perczel Sándor őrnagy) találhatunk. A választmány az esküt - ünnepélyes keretek között - az 1848: V. te. 11. §-a értelmében tette le. 57 73
