Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Varsányi Péter István: Tolna megye az 1848-as és az 1861-es választások tükrében • 59

tott". Meg vannak arról is győződve - váltanak át más taktikára -, hogy az uralkodó „atyai szíve" semmit sem óhajt inkább, mint,fátyolt vetni a múltra, melynek örvényébe ők velünk együtt sodortattak".

46 A megyék ilyen határozott állásfoglalása meglepte a bécsi kormányköröket, s magát az uralkodót is. Mindenekelőtt egyes főispánok elmozdítására, megyebizottságok feloszlatására gondoltak (Schmerling és minisztertársai); adandó alkalommal a katonai erő bevetését is fontolgatták (helytartótanács). Nem éppen örvendetes tény, hogy a magyarországi fejlemények az örökös tartományok közvéleményét hazánk ellen fordították; Ferenc Józsefet viszont intelmének teljes hatástalansága mélyen elkedvetlenítette. Az országgyűlés összehívását azonban már nem érinthette, az arra vonatkozó felhívást 1861. január 7-én kiadták.

47 Felkészülés az 1861-es országgyűlési választásokra Az uralkodó a helytartótanácsot 1861. január 9-én utasította az országgyűlési meghívólevelek szétküldésére. Tolna megye közgyűlésének napirendjén e meghívás február 4-én szerepelt. Sietnek mindenekelőtt leszögezni, hogy a megyebizottság megalakulásának első napjától fogva alkotmányos, nevezetesen az 1847-48. évi törvényeket fogadják el eljárásaikban „zsinórmértékül", következésképpen: „...az 1847/8. évi IV. és V. törvényczikkelyeknek, országgyűlésen kívüli bármily módosítását, megváltoztatását alkotmányosfogalmaival össze nem egyeztethetőnek" nyilvánítják.

48 Az új országgyűlés összehívásával kapcsolatban 1861-ben két kérdés borzolta a politikai kedélyeket. Először is az, hogy Ferenc József az országgyűlés székhelyéül nem Pestet, hanem Budát jelölte meg („Buda városunkba közországgyűlést rendelőnek... elhatározánk"). Ezzel tulajdonképpen a tizenkét pont közül a 3. és az 1847-48: IV. te. 1. §-ának betűjét és szellemét sértették meg; továbbá az úgynevezett „kapcsolt részek"(Erdély, Horvátország, Szlavónia, Fiumei Kerület és határőrvidék) nem kaptak meghívót. Tolna megye közgyűlésén kétszer szerepelt a kérdés. Február 26-án a másodalispán értesíti a megyegyűlést a meghívólevél megérkezéséről, mely szerint „...az folyó évi April hó 2-án Budára hívatik össze". Ekkor még elsiklanak a „törvényszegés" felett. Addig azonban, amíg a „...k(irályi) meghívó levélnek törvény szerinti kihirdetése eszközöltetnék", kiadják azt a középponti választmánynak.

49 A március 5-i közgyűlésen viszont már a főispán tartja érdemesnek, hogy ismertesse a február 14-én kelt uralkodói meghívólevelet. Az első alispán a megyének azt javasolta, hogy jelentse ki, továbbá jegyzőkönyvben rögzítse: „...alkotmányos törvényeinknek országgyűlésen kívüli bármily módosításához, vagy változtatásához hozzá nem járulhatván, képviselőit egyedül a törvények s nevezetesen az 1848-ik évi V. t. czikk nyomán fogja az országgyűlésre küldeni". Ünnepélyesen emelnek óvást az 1848: IV. te. szerint „megjelölt" Pest helyett Budára történt összehívás okán, valamint Erdély kihagyása 72