Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Kováts Jenő: Napló (1944-1946) • 199

Ekkor már teljesen kifogytunk minden élelmiszerből. Lassan esősre változott az időjárás. Ázva és üres gyomorral nagyon nehezen ment a gyaloglás. Most márfigyeltük az út mentiparcellákat is. Mindenre lecsaptunk, ami ehetőnek tűnt. Megettük az őszről a földben maradt káposztatorzsákat, de még a marharénát is. Szerencse, hogy már az utunk vége felé tartottunk. Zwieselben összetalálkoztunk a Bécsből vonattal utazók egy kisebb csoportjával. Itt tudtuk meg, hogy végső úticélunk a nem is olyan messzirefekvő Regen városka, illetve a mellette lévő Reinhardtmais tanyatelepülés. Egynapos pihenés után Zwieselbol felkerekedve hamar elértük Regent. Nagyon jó, hogy odébbálltunk, mert kellemetlen élményben lett volna részünk. Alig távolodtunk el Zwieseltöl, amikor hirtelen megjelent 12 amerikai Liberator és bombázni kezdte a kisváros pályaudvarát. Nem sok maradhatott belőle. Örültünk, hogy magunk mögött tudhattuk. Regen közel 900 éves múltra visszatekinthető település. A vidéket valamikor hatalmas erdőségek borították. A városka helyén 900 évvel ezelőtt szerzetesek kezdték az erdőt irtani, ebből az időből származik a legrégibb építészeti emlék, a Szt. Mihály templom tornya. Regenen túlhaladva kb. 2-3 km-re a Reinhardtmais nevű településen, mely szanaszét fekvő tanyákból állott, megtaláltuk a szálláshelyünknek kijelölt Kagerhof nevű parasztgazdaságot. Itt az a szokás, hogy a parasztot, függetlenül attól, hogy mi a becsületes neve, a Hof-ról nevezték el. így lett a mi házigazdánk Kagerbauer. Igazi nevét sohasem tudtam meg. Regennél mi elváltunk a zászlóaljtól, nem is találkoztunk többé velük. Mint később megtudtuk, amerikai fogságba kerültek. Ez a sors, mint a későbbiekből kiderült, a diákszázadot elkerülte. Kagerhofban az időközben már többi részleggel beérkezettek vártak bennünket, de már jelentős hiánnyal. Itt voltak a professzorok, a nősök feleségestül, szigorlók és hallgatók, és én, az egyetlen katona. Bécsből elindulva 18 napot voltunk úton, összesen 360 kilométert gyalogoltunk, április 22-én érkeztünk Kagerhofba. Április 22-április 28. Nagyon szűkösen fértünk el a Kagerhofban. Szállásunk itt is a pajtában volt, a professzoroknak és néhány idősebb nős kollégánakjutott csak hely benn a házban. Reinhardtmais a szomszédos Oberneumaisszal együtt, mint már említettem, nem összefüggő falutelepülés volt, hanem a hegyek között szétszórt parasztgazdaságok, tanyák közössége alkotta. A mi tanyánk közel volt az országúthoz, eléggé régi, rozoga állapotban. Bajor szokás szerint az udvart négyszögben körülvették az épületek, egyik oldalon a kétszintes lakóház, mel243