Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Cserna Anna: A Sztankovánszkyak birtokszerzése • 5

A birtokosztállyal jelentősen csökkent a birtokállomány, de a birtok to­vábbi osztódása ezzel megállt. (Lásd mellékelt vázlaton.) A megyei birtokos családok birtokosztódásának ismeretében ez a jelenség egyedülálló. A leg­gyakrabban az örökösök számának megfelelően osztották fel a különböző vármegyékben lévő javakat. Ennek az lett a következménye, hogy apró dara­bokra estek szét az egységes területek, mint pl. Dőry, Csapó, Bezerédj, Ne­meskéri Kiss, Perczel családban. Hátránya, hogy nem tette lehetővé az alló­diumok létrehozását, a szétszórtság miatt a birtokos jelenlétét és felügyele­tét, és a beruházási költségek is a többszörösére rúgtak. Megakadályozására a Gindlyek úgy védekeztek, hogy egy helyen adták ki az örökölt részeket. Mások nem osztották fel a birtokokat, és az örökösök közösen kezelték az osztatlan földeket. 38 A Sztankovánszky család esetében a szétdarabolódás gátja a tudatos családtervezés és a leányági öröklés módja volt. A családban a negyedik ge­nerációig 2-3 gyerek született, közülük nem mindegyik érte meg a felnőtt­kort. A fiúk örökölték a birtokokat és a leánytestvér igényeit pénzben elégí­tették ki. Nincsenek forrásaink arról, pontosan mekkora összeget fizettek leánytestvérüknek kiházasítás címén. 1830. évi szerződés szerint Imre I. öz­vegy édesanyjának és Erzsébet húgának 4000-4000 Ft-ot ajánlott fel, ezenfe­lül a pesti háztartás teljes ellátásáról is gondoskodott a birtok terményeiből. 39 Ez nem járt különösebb megterheléssel, adósságokat nem eredményezett. Sikerült ajószágokat együtt tartani, és a birtok jövedelmezősége ellensúlyoz­ta a családi vagyon osztódásának mértékét. Ellenben megszegték az örökö­södés rendjét, mely szerint a lányok is egyenlő arányban részesednek a va­gyonból. A családban kialakult szokás ellentmond az ősiségnek és majdan a polgári kor örökösödési szabályainak is. Több fiúgyermek esetében az első­szülöttség érvényesült, 1920 körül az idősebb fiú kapta Kajdacsot, a fiatalabb fiúé volt Mocsolád. Kajdacs határának osztódása Petrovszky és Perczel részről megállítha­tatlan volt, mint a mellékelt vázlat is jelzi. A családok vérségi kapcsolatai alapján közbirtokosság jött létre, amelyen belül az öröklés során a birtokvi­szonyok alaposan megváltoztak. Kajdacs határának osztódása Sztankovánszky Petrovszky 1/2 (4178 hold) 1/2 , 1 , , 1 , Sztankovánszky Perczel Tamás Petrovszky Hrabovszky 1/4 (2089 hold) Sztankovánszky 1/4 1/4 Jusztina 1/4 , , i 1 1 Felsőbüki Nagy ? Antal Lajos —' , , ' 1 1/8 Tamás János Antal Vince János István i L i 1—| | Skerlecz Aczél Hertelendi Géza Oszkár Gyula 1/24 1/24 1/24 2 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom