Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)
Cserna Anna: A Sztankovánszkyak birtokszerzése • 5
100 év viszonylatában nézve a változást az 1847-es nemesi összeírás adatai szerint Kajdacson és a hozzátartozó pusztán már 41 nemes élt, közülük 13 volt birtokos. Más tolnai, pl. a kétyi közbirtokosság területét 1847. évi összeírás szerint 27-en birtokolták, az egyenlő elosztás esetén 190 hold jutott volna egy-egy örökösre. Györköny 7500 holdas határa 1767-ben 10 családé volt, 1847-ben ez a szám 35-re emelkedett. A XIX. századi birtokosztódás tipikus példája volt a bölcskei, madocsai közbirtokosság, melynek 15 000 holdas területén 1767-ben gr. Batthyány, Daróczy és Cseh család osztozott, az 1847. évi összeírás már 73 nemest számlált. 40 Nemesi közbirtokosság (compossessoratus) feudális jellegű szervezet, amely a tulajdon közösségén, azaz bizonyos dolgoknak, jogoknak közös használatán alapult. Az osztályos testvérek és utódaik a háztelkeik arányában osztatlanul élvezték a közös vagyont. A közös birtok gazdálkodási teendőit egy igazgatóra bízták, akinek viszont az osztályos atyafiak felé elszámolási kötelezettsége volt. Emellett testületi szerveket is felállítottak különböző hatáskörökkel: közgyűlés, kisgyűlés, választmányi ülés, számvizsgáló bizottság, tisztiszék stb. Mohács előtt létezett földközösség apa, fiú és közvetlen rokonság között. Ennek nyomai a XVIII. század elején is megtalálhatók. Az 1715. évi LXIX. te. már a nemesi közbirtokosság alapvető jogszabályaként kimondta, hogy meg kell különböztetni a közbirtokosok egyéni és együttes vagyonát. A közbirtokosnak „legitimus" birtokosként adomány vagy egyéb módon szerzett birtokra volt jogcíme. Az ősiség szabályozta az öröklés menetét, miszerint az adomány nem az egyéné, hanem az egész családé, amelyre mint örökségre számíthat. A pillanatnyi birtokos csupán használója az „ősi javaknak". Az 1723. évi LVII. te. az osztatlan örökséget közös egységnek tekintette. A birtokot elzálogosíthatták, legfeljebb 32 évre, de az az elárverezett birtokkal együtt visszaszerezhető volt. Eladáskor más helyzet állt elő, a szándékot tudatni kellett a rokonsággal, akiknek ellentmondása és tiltakozása esetén a jogügyletet nem lehetett véghezvinni. A kajdacsi közbirtokosságra a közbirtokosság fogalmának tágabb értelmezése illik. Felfogásunk szerint már akkor is közbirtokosságról beszélhetünk, ha egy falu határát ugyan több család birtokolja, sőt a rokoni kötelékek is kimutathatók, de a közös birtokhasználat és -igazgatás nem kapcsolja öszsze őket. 41 Ugyanis a kajdacsi közbirtokosságban nem találtunk testületi szerveket, a közös irányítás helyett minden egyes örökös a maga birtokrészén gazdálkodott. Még az egy osztálybeliek sem tartották fenn a földközösséget hosszabb ideig. Sztankovánszky - Perczel és a Petrovszky nemzetségbeliek között 1839-ben tagosztályra került sor. Erre azért volt szükség, mert a Sárvíz lecsapolásával a hasznavehető területek megszaporodtak. Alapelvként kimondták, hogy „kinek-kinekföldbirtoka a' mennyire a' helyben a' körülményekhez képest lehet, egy Testben és húzómban szabatván ki a' - Gazdálkodást abban Önkénye szerint és az értelem szabályaihoz alkalmazva, a'józan ipar és szorgalom szabad mozoghatásával uri és tulajdoni Jussaiig
