Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Szitkovics Sándor: Fejezetek a Tolna megyei malmok történetéből • 145

A török uralomtól az államosításig Azokon a helyeken, melyek a török uralom alól szabadultak, majd ahol végigvonult a kuruc-labanc háború, kevés volt az esély a malmok megmaradására. A bevezetőben már idézett Takács Sándor erről ezt írta: „A kuruc-labanc világban malmaink legnagyobb része elpusztult. A német hadak a legtöbbjét először kifosztották, aztán télen feltüzelték. Mivel sok helyen amúgy sem volt mit őrölni, a malmok még ott is pusztulásra fordultak, ahol a német keze nem érte. "

7 Dombóváron a török időkben működött malom. Erre az 1692. évi Kelcz Mihály-féle összeírásban találunk utalást: „Oppidum Dombó. Vagyon az Berken egy Puszta Malom helly, az holott azelőtt a Töröknek Malma volt. "

8 Kelcz Mihály Esterházy Pál nádor részére írta össze a nádor által 1691-ben megvásárolt Dombóvár és környékének adatait. A XVIII. század első felében készült összeírásokban nem találunk Dombóváron malmokat. Az adatok hiányának nemcsak a háborús pusztulás volt az oka. Dr. Szilágyi Mihály szerint: „Hogy mennyi volt akkoriban a malmok száma, azt pontosan nem lehet megállapítani, mert azokat csak akkor vették jegyzékbe, ha nem a földesúr, hanem a község tulajdonában álltak.

m Majd utal egy malomra: „Ugyanannak az uradalomnak a tüskepusztai malmát az uraság hozta rendbe és harmados molnárnak adta bérbe. A jövedelem kétharmada az uraságé. "

10 Nagyvalószínűséggel ugyanez a malom szerepel dr. Szőke Sándor kitűnő monográfiájában, ahol egy 1712. évi jelentésből idéz: „Ugyan a megírt (Tüsko)pusztán egy alulcsapó egykerekű malma is van az uraságnak, a molnár harmados benne."

11 Kárpáti Andrásné szerint 1752-ben írták össze először a megyében az uradalmi malmokat.

12 Az 1752. évi összeírás Dombóváron 3 malmot tüntetett fel: Ivannus Fekete és Franciscus Molnár malmát, valamint a Dominales malmot. A Fekete malomról az összeírás megjegyzi, hogy a Kapóson volt.

13 A Kapóson volt malmokat a folyószabályozás során a Kaposvizet Levezető Társulat szüntette meg 1825-35 között, Beszédes József tervei alapján.

14 A vízügyi szakemberek szerint a vízfolyásokon ezek a malomgátak okozták a folyómeder-elfajulásokat és az áradásokat.

15 A Kapósról írják, hogy Dombóvárnál a folyón való biztonságos és állandó átjárás érdekében 612 öl (több mint 1 km) hosszú hidat kellett építeni „alig elmondható költséggel. "

16 Éppen ezek miatt a XVIII. század derekától kezdve, a XIX. század elejétől egyre szervezettebben kerülnek a vízimalmok a kis patakokon is külön malomcsatornákra.

17 A malmok számát alakító tényezők közül legfontosabb a lakosság száma, - ha a meghajtóerő (pl. a patak) jelen van és a gabonatermesztés színvonala megfelelő. Dombóvár lélekszáma a XIX. század végéig igen lassan fejlődött: 1742-ben 263,1831-ben 1369,1869-ben 1945 fő, ugyanebben az évben Újdombóvár lélekszáma 2220 fő

18 Összehasonlító adatok a megye nagyobb helységeivel 1872-ből: 147