Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Szitkovics Sándor: Fejezetek a Tolna megyei malmok történetéből • 145

Dombóvár, Tüskepusztával 2000 fő Újdombóvár, 15 pusztával 2150 fő Szekszárd, 2 pusztával 11069 fő Dunaföldvár 2 pusztával 11765 fő Paks, 7 pusztával 10302 fő 19 A létszámbeli elmaradottság a szomszédos községekhez képest is fel­tűnő: 1854-ben Dombóváron 1703, Döbröközön 2988, Szakcson 3384 fő la­kost vettek számba. 20 Dombóvár fejlődése a század végén, a vasútépítések­kel indult el, 1930-ra a két község együttes létszáma 14 524 fő, ezzel utolérte a megye nagyobb településeit. 21 A lélekszám növekedésével együtt fejlődött a malomipar. 1863-ban 8 patakmalom működött Újdombóváron, 9 kőre, összesen 20 osztrák mérő napi teljesítménnyel, 22 ami mai súlymértékkel kb. 920 kg-nak felel meg. Ez néhány év múlva már kevésnek bizonyult, 1869-ben 6 vízimalom mellett 2 gőzmalom is található, teljesítményük együtt 116 pozsonyi mérő, azaz közel 5400 kg/nap. 23 A két jelentésben a tulajdonosok neve hiányzik, későbbi ki­mutatásokból az 1869-es tulajdonosok azonosíthatók: a két gőzmalom Dőry-tulajdon. Újdombóváron Dőry Józsefnek 3 járatú, Dőry Jenőnek 4 já­ratú gőzmalma üzemelt. 24 A vízimalmok tulajdonosait a M. Kir. Kultúrmérnöki és Belvízrendező Hivatal, Székesfehérvár által a múlt század végén felfektetett „ Vízikönyv"­bői ismerhetjük meg. Eszerint herceg Esterházy Miklósnak a kondai vízfo­lyáson öt, a fekete-berki vízfolyáson egy vízimalma volt, székhelyközségként ezeknél is Újdombóvár van feltüntetve. 25 (Újdombóvár annakidején ún. „eszmei" község volt, amely Dombóvár és Szakcs, valamint Nak és Gyulaj között 17 pusztát foglalt magában.) A Vízikönyvben szerepel még két Ester­házy vízimalom, ezek azonban már nem dombóváriak. A129 malmot tartal­mazó kétkötetes Vízikönyvben a nyolc Esterházy-malmon kívül még hét ma­lom van földesúr nevén, a többiek a molnár, vagy a község nevén szerepelnek. A XIX. század végén a vízimalmok többsége már nem földesúri tulajdon. Magyarországon, mint ismert, a malomtartás földesúri jog volt, de már a XVIII. században található malom község, vagy éppen jobbágy birtokában. 26 Az 1853-as úrbéri pátens alapján sok malmot megválthattak a molnárok. A gőzmalmok megjelenésével és elterjedésével már nincs jelen­tősége a nemesi privilégiumnak, mert a gőzmalmokra a földesúri jog nem terjed ki. Ezt az 1880. évi XXXIV. tcz. ki is mondja. Az Esterházy-malmok megmaradnak hercegi tulajdonban: a hitbizományi tulajdont sem teljesen, sem részlegesen nem lehetett elidegeníteni. 27 Az eddig ismertetett malmok mind új dombóváriak voltak. Az első ódombóvári malom, amelyet a XIX. századi jelentésekben találunk, egy szá­razmalom, tulajdonosa Bodó Imre. 28 Nevével többé nem találkozunk a szá­zad derekától egyre szaporodó jelentésekben, de szárazmalmot sem talá­lunk többet Dombóváron. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara az 1892. év­ről szóló jelentésében már gőzmalmot is jelez Dombóváron. Tulajdonos 148

Next

/
Oldalképek
Tartalom