Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Husek Rezső-Kaczián János: A szekszárdi zeneoktatás és hangversenyélet négy évtizede • 117

föl. A bérlet második estjén, június elején a zeneiskola tanárai: Paálné Falus Edit, R. Bogdán Edit, Polgár Margit, Sántha Jenőné zongorán és Bodonyi Ferenc csellón mutatkoznak be. Az est műsorát Mozart, Liszt és Bartók emlékének kívánják szentelni. Ez a két hangverseny új színt kíván vinni a város elég sivár kulturális életébe... "

19 A következő évadra tervezett tíz hangverseny sajnos nem valósult meg az októberi forradalmi események miatt, de 1957 elejétől ismét megindult a rendszeres hangversenyélet. Ez időből való plakátokon olvasható, hogy évente 8-10 hangversenyből álló bérletsorozatot hirdetett a zeneiskola a TIT-tel karöltve. A koncertek színhelye a Széchenyi utcai épületben lévő iskolai hangversenyterem, ahol átlag 200-240 érdeklődő fért el. A zenekari és az operaestek a megyeháza nagytermében kaptak helyet, amely messze földön híres lett csodálatos akusztikájáról. Ez a korszak volt az iskola alapítása utáni zenei, hangversenyéletünk első virágkora. Célkitűzéseink megvalósításában oroszlánrészt vállalt dr. Tucsni László (1921-1971), a megyei művelődésügyi osztály gazdasági csoportvezetője. Első perctől kezdve az iskola mellé állt és sok területen segítette az intézet problémáinak megoldását. Elsősorban mint a hangversenyek fáradhatatlan szervezője. A zeneiskola szülői munkaközösségének pénztárosaként vállalta a koncertek pénzügyeinek intézését is, a TIT szélesebb lehetőségeire támaszkodva. Mint a Tolnai Napló külső munkatársa, az újságon keresztül fejtett ki propagandát. írt cikkeket, zenei beszámolókat, olykor még növendékhangversenyekről is. Megjelenésétől, 1960-tól ő írta és szerkesztette a Zenebarát című kiadványt, amely a megyei tanács sokszorosításában jelent meg minden hangverseny előtt. Ebben a többoldalas füzetben a szereplők bemutatása és műsora, zenei krónika és hangversenykritika mellett sokszor még a nézőszám kimutatása is helyet kapott. A legkisebb részletek sem kerülték el a figyelmét. Ha kellett, gondoskodott a fűtésről, a hangszerek, a székek szállításáról is. A művelődésügyi osztályon még azt is el tudta érni, hogy a ráfizetéses sorozatok anyagi támogatást kapjanak. Egymaga volt egy egész hangversenyiroda! Nemcsak Szekszárdon szervezett, működését az egész megyére kiterjesztette. Egészséges lokálpatriotizmussal felkarolta a Szekszárdról elszármazott művészeket éppúgy, mint a városban élő muzsikusokat, akiknek pódiumszereplést biztosított. így többször hallhattuk pl. dr. Erdélyi János főorvost, aki kitűnő hegedűs és brácsásként is szerepelt. A hajdani Szekszárdi Zeneegyesület (1928) mintájára 1958-ban megalakult a Zenebarátok Köre. Céljai között szerepelt, hogy „a megyeszékhelyen rendezett magas színvonalú hangversenyek műsorának megállapításában, a közönség szervezésében a hangversenyt rendező szerveknek aktív segítséget nyújtson. "

20 A hatvanas évek elején bekapcsolódott az Országos Filharmónia is a város zenei életébe. Ettől kezdve világjáró művészek, hazaiak és külföldiek sora gazdagította a programokat és az egész megyében megkezdődött az ifjúsági hangversenyek bérleti sorozata is. A környékbeli településekről Bonyhád, Bátaszék, Decs, Mözs, Őcsény, Tolna, Várdomb -, de még Tamá134