Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)
Husek Rezső-Kaczián János: A szekszárdi zeneoktatás és hangversenyélet négy évtizede • 117
siból is voltak Szekszárdra járó bérletes zenerajongók. Ifjúsági hangversenyeket Bonyhád, Dombóvár, Dunaföldvár, Paks, Tolna rendezett, egységesen kialakított, jól felépített tematikával. 21 Strém Kálmán személyében az Országos Filharmónia olyan munkatársa patronálta a megyét, aki az egész ország zenei életének problémáit ismerte és szívügyének tekintette Szekszárd zenekultúrájának fejlesztését is. Volt olyan esztendő a hatvanas évek végén, amikor a statisztikák szerint a hangversenyek látogatottságában Pécs után Szekszárd állt a második helyen. 22 Ezt a korszakot bátran nevezhetjük a második virágkornak. Jellemző még erre az időszakra az a családias légkör, amellyel a művészeket a város fogadta. Koncert után nemegyszer 20-30 zenebarát vette körül a vendég művészt és követte még az étterembe is. Zenei életünkről szólva nem lehet az emlékezetünkből kitörölni Létay Menyhért szerepét sem. Teljes szívvel, őszinte lelkesedéssel állt a zeneiskola mellé. A város szellemi életében ő egy régi, reneszánsz típusú, sokoldalúan nagy egyéniség volt. Legendás hírű matematika-fizika szakos tanár, aki szigorú és igazságos, fogékony az irodalomra, a költészetre és nagy rajongója a zenének. Mint a zene nevelőerejének felismerője, zenei ismeretterjesztő előadásokat tartott. A hangversenyeken a művek ismertetőjeként varázslatos légkört tudott teremteni. Ezért szerette őt előadóművész és közönség egyaránt. Az egykori hivatalnok-kisváros ahogy iparosodott és megnőtt a lakosainak száma, zenei igényei is polarizálódtak. Egyre több zenei együttes született. Harmincéves múltra tekint vissza a Liszt Ferenc Pedagógus Kórus, és 29 éves a Szekszárdi (Szövetkezeti) Madrigálkórus (1965). 1979-ben alakult meg a Big Bánd zenekar és 1980-ban a Szekszárdi Jazz Quartett. A Pedagógus Kórust Gerse József énektanár alapította, őt Fertőszögi Béláné, majd Thész László követte karnagyként. Jelenleg Szily Lajos, a zeneiskola igazgatója áll a kórus élén. Jellemző a karban éneklők elkötelezettségére, hogy sok tagja a környékbeli településekről jár a próbákra. Elérték a „Fesztivál" minősítést és rendszeres szereplői a város kulturális programjainak. Felléptek Hollandiában, Németországban és Jugoszláviában. Rádiófelvételek mellett lemezre is énekeltek. Fenntartójuk a Babits Mihály Művelődési Ház és a Pedagógus Szakszervezet. A madrigálkórust dr. Partos János hívta életre. Kórusa iránt érzett megszállott rajongás töltötte be életének utolsó tíz esztendejét. Halála után néhány évig Ligeti Andor dirigálta a kart, majd 1981-től Jobbágy Valér, a hazai kórusélet egyik legnagyobb tekintélye áll az élükön. Ez idő óta sorra gyűjtik a nemzetközi versenyeken szerezhető trófeákat. A rádió több koncertjüket egyenes adásban közvetítette. Énekeltek tévéfelvételhez és kazettára, 1984ben elnyerték a „Kiemelt Hangversenykórus"minősítést. Megyénk legrangosabb együttesévé emelkedtek, joggal lehetnek büszkék több nívódíjukra. A Zeneakadémián szerzett művész-tanári oklevelet Pecze István, a Big Bánd alapítója és művészeti vezetője. A város legnépszerűbb együttese ez a 22 amatőr muzsikusból álló nagyzenekar. Minden koncertjükön zsúfolt ház 135