Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Husek Rezső-Kaczián János: A szekszárdi zeneoktatás és hangversenyélet négy évtizede • 117

léptek életbe 1965-ben. (Az országos tantervbizottság munkájában Hűsek Rezső is közreműködött. KJ.) Ez sok minőségi és alaki változást hozott. Pl. az előképző önálló tagozat lett és ettől kezdve nem azonos az első osztállyal. Minőségi változást jelentett Komjáthyné zongoraiskolája. Ez is népdalanyagra alapozott kortárs zeneszerzők feldolgozásában és Bartók Mikrokozmosz I. füzetére. Szép zenei anyagával, megjelenésekor világviszonylatban az élenjárt, etűdanyaga és a régi korokból való zenei válogatása azonban hézagos. Ennek az iskolának a második füzete (a második osztályé) igen jó és még ma is használható. Sokan várták ekkor a további osztályok füzeteit, amelyek sajnálatosan nem készültek el. Végül a legújabb, legkorszerűbb nevelési és oktatási tantervek 1981-ben jelentek meg. Elkészítésében Thész László is részt vett a minisztérium megbízásából. 1955-ben a minisztériumban még hárman foglalkoztak a zeneiskolai hálózat kiépítésével, pedig akkor még csak 18 állami zeneiskola volt. Ma amikor kb. 160 zeneiskola működik az országban, egyetlen előadója sincs, mert megszűnt a művészetoktatási osztály. Zeneoktatási szakember csak az egyetemi, főiskolai főosztályon maradt, a feladatok átkerültek az Országos Pedagógiai Intézethez. Fiókiskolák Néhány év után a megye több települése igényelt zeneiskolát. Az országos gyakorlatnak megfelelően, lévén a zeneiskola akkor megyei intézet, fiókiskolaként születtek meg a zeneoktatás újabb fellegvárai. 1960-ban Bonyhád volt az első, amely engedélyt kapott ilyen intézet működésére azzal az indoklással, hogy jelentős ipara lévén, magas a munkáslakosság részaránya. Ezt követően a megyei művelődési osztály és a szekszárdi zeneiskola Tolnán, Pakson és Tamásiban hozta létre a többi tagiskolát. Dombóváron 1965-ben indult állami zeneoktatás a szekszárdi iskola kihelyezett tagozataként, 1971-ben önálló intézménnyé vált.

12 Amikor megerősödve, egymás után önálló életre keltek, már 1100 tanulója lett a megye zeneiskolai hálózatának. Néhány adat jól mutatja az egyenletes fejlődés útját: a beiratkozott tanulók száma Szekszárdon 1955-ben 190,1960-ban 263,1965-ben 384,1970ben 489, 1980-ban pedig 751. Ez utóbbi létszámban benne van a bátaszéki kihelyezett osztály és a tolnai fiókiskola adata is. A szekszárdi zeneiskola szerencsés csillagzat alatt született. A megyei és városi művelődési osztály segítőkészen támogatták kéréseit és igyekeztek a problémákat megoldani. (Pl. hat zenetanár részére sikerült lakástámogatást kapni.) A szakmai továbbképzés érdekében a tanárok kazettás rádiót kaptak, operabérletet vehettek igénybe, eljutottak budapesti koncertekre és nemzetközi versenyekre. A kollégák bármikor bejárhattak az iskolába gyakorlás céljából. Mostohább sors jutott a fiókintézeteknek és az ott dolgozó tanároknak. Önállóvá válásuk után hozzácsatolták valamelyik általános iskolához és ez nagyon szerencsétlen megoldás volt. Ismét Fasang Árpádra kell hivatkozni, aki erről így nyilatkozott: az általános iskola a nagyüzemi 127