Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Husek Rezső-Kaczián János: A szekszárdi zeneoktatás és hangversenyélet négy évtizede • 117

gazdasághoz hasonlítható, a zeneiskola a kertészkedéshez. Ott csapatmunka folyik, itt egyéni oktatás. Ott a nagy táblákat művelik, ez itt a kis parcella. Dombóvár után Paks és legújabban Tamási végre kivívta önállóságát. A legszebb elhelyezést a bonyhádi iskola kapta. Néhány egészen kiváló tanár dolgozik ezeken a helyeken, de kár, hogy városuk zenei életének sokoldalú felpezsdítését nem vállalják. 1982. január l-jén az alapító igazgató nyugdíjba vonult. Az 1981/82. tanévet már az új igazgató irányításával kezdte az intézet. Thész László korszerűen felkészült, sokoldalú tevékenységével töretlenül öregbítette az iskola pedagógiai munkájának jó hírét. A város és a megye zenei életének felvirágoztatását szerencsés kézzel folytatta. Jól ismerte annak minden problémáját, nehézségeit és értékeit, hiszen 1976-tól ő volt a megye zeneiskoláinak szakfelügyelője. Néhány elhúzódó probléma megoldását kereste. Magas volt Tolna megyében a képesítés nélküli zenetanárok aránya (tízből 3-4) és kevés növendék ért el helyezést országos versenyeken. A meghirdetett tanári állásokra senki sem jelentkezett. „Évek óta visszatérő nevelési, pedagógiai problémákkal állunk szemben, aminek állandó jelenléte az iskola alapvető rendeltetését kérdőjelezheti meg" - írja Thész László 1989-ben azt látva, hogy a növendékek jelentős része nem jut el a zeneiskolai magasabb osztályokig.

13 Az ő kezdeményezésére alakult meg a városi vonós kamarazenekar. Több, mint tíz éven át a szekszárdi néptáncegyüttes zenei vezetője és e minőségében többször nyert nívódíjat. 1981 óta a Szekszárdi Liszt Ferenc Pedagógiai Kórus karnagya és ez az énekkar már az ő vezetésével nyerte el a „Fesztivál'-minősítést. 1989. november 30-án döbbenetes váratlansággal ragadta el a halál. Nemcsak a zenei élet, hanem több társadalmi szervezet vesztette el vezetőjét fájdalmas távozásával... Thész László elhunyta után Szily Lajos kapott megbízást a zeneiskola vezetésére, az igazgatóhelyettesi tisztet Pecze István töltötte be. Pénzügyi okokból 1991. szeptember l-jén a tolnai fiókiskola önálló lett és ezzel a Szekszárdhoz tartozó tanulólétszám csökkent. Jelenleg (1993/94. tanév) a zeneiskolában 31 tanár tanít, a növendéklétszám 707. Hogyan tovább zeneiskola? Erre az intézmény új vezetői adják meg a választ. A helyzet elég nehéz. A zenepedagógiában most újabb korszakváltás áll elő. Kották, hangszerek, húrok, nádak, alkatrészek hihetetlen mértékben drágulnak. A Kodály-módszer létjogosultságát is egyre többen kérdőjelezik meg az utóbbi időben. Az eredmény tekintetében ténylegesen tapasztalható bizonyos visszaesés. A magyar népdal nem lett az ifjúság zenei anyanyelve. A népdal tantárgy lett. Hangközgyakorlatra, szerkezetének tanulmányozására használják és nem annak élményszerű befogadásával törődnek. Nem kedvezett az amerikanizmus előretörése, a rádióból, televízióból özönlő háttérzene terjedése, a disco divatja stb. A gyerekek, a fiatalok egyre inkább a könnyűzenét szeretik, előnyben részesítik azt a zenét, amire mozogni lehet, példaképül pedig popsztárokat választanak. Strém Kálmán szerint képtelenség, hogy az iskola nem vesz tu128