Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Husek Rezső-Kaczián János: A szekszárdi zeneoktatás és hangversenyélet négy évtizede • 117

városrészben zavarná a környezetet. Sok nagyvárosban hasonló a helyzet e téren, gondoljunk például a budapesti zeneakadémiára. Hamarosan lemérhető eredményeket ért el az intézet. Egyre több növendék választotta a zenei pályát. Szinte valamennyi óvónő zeneiskolát végzett: az óvodások tisztábban énekeltek. Az énektanszakról hangképzésben részesült dalosok álltak be a kórusokba. Felpezsdült a város egész zenei élete. Ugyanakkor az iskolának voltak gyenge pontjai is. A nagy létszámú és egységes zongora tanszakhoz viszonyítva, az egyre sikeresebb szolfézs tanszak, az eredményes fúvós és gitár tanszak mellé nem tudott felzárkózni a hegedű tanszak. Két évtizedig alig lehetett kiállítani vonós kamaraegyütteseket vagy színvonalas vonószenekart. Jelentkezők hiányában nem sikerült betölteni a hegedűtanári állásokat. Néhány fiatal kolléga csak rövid időre, átmeneti megoldásból kötődött Szekszárdhoz, majd hamarosan nagyobb városba ment. Olyan helyet választottak, ahol szimfonikus zenekar is működik. Gondot okozott és ma sem megoldott probléma a lemorzsolódás. A növendékek jó része nem járja végig a 6 zeneiskolai osztályt, sokak kudarcélmények, mások tanári türelmetlenség miatt távoznak. A zeneoktatás 1952es reformja óta az alsó fokú zenetanítás az állami zeneiskolákban történik, a középfokú oktatás a zeneművészeti szakközépiskolákban, felső fokon a szakiskolák tanárképzőiben és a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. A zeneiskolák szakfelügyeletét hat körzetre osztva (Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged) a zeneművészeti szakiskolák látják el. A szekszárdi zeneiskolát a pécsi szakiskola szakfelügyelte és a zenei pályára készülőket is Pécsre kellett irányítani. Egy időben a pécsi szakiskolának nem volt jó híre, erre utal Sztankov Zsuzsa cikke is: „Nem elég jó a szellem a pécsi szakiskolában, azért nem jönnek hozzánk a tehetségesebb gyerekek, s mert nem idejönnek, a jó szellem nem is alakulhat ki.*

0 Mindez persze a múltra vonatkozik és összefügg a pécsi körzethez tartozott zeneiskolákban, köztük a szekszárdiban folyó oktatómunka színvonalával is. Jelenleg már 14 szakiskola működik az országban és a zenei pályára készülő növendékeink szívesen mennek Budapestre, Debrecenbe, Kecskemétre, Veszprémbe és természetesen Pécsre is. Az első tantervek 1954-ben minden kötelező tantárgyból elkészültek és hozzá a megfelelő példatár, útmutató: „Zeneoktatásunk legfőbb gyengéje az volt, hogy nem biztosítottunk annak egységes színvonalat. A most közreadott tantervekkel az a célunk, hogy eddig elért jó eredményeinket ezek alapján országos viszonylatban általánossá tegyük. Tanterveinkben főleg az elérendő színvonalat kívánjuk megjelölni. "

n A reformmal kapcsolatos első hangszeres iskolák (kották) nem kevés vitát váltottak ki. Például Czövek Anna zongoraiskolája hűen követte Kodály koncepcióját: énekelhető népdalanyagra épült és nélkülözte az úgynevezett tandalokat, de száműzte a technikai gyakorlatokat, etűdöket abból a meggondolásból, hogy fölöslegesek. Szélesebb alapokra helyezett tantervek 126