Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)
László Péter: Tolna megye 1956-ban • 71
Tolna megyében nem alakult ki sem a párton belül, sem azon kívül olyan társadalmi, közéleti szerveződés, amely mögé a változtatásban érdekelt progresszív erők valamilyen értelmes cél érdekében felsorakozhattak volna. Akik ilyen fórumot kerestek, azok a megyén kívül elégíthették ki érdeklődésüket. A Petőfi Kör országos és vidéki rendezvényeit a Tolna megyeiek - köztük állami és pártvezetők is - rendszeresen látogatták. Sokan várakozással tekintettek a Szekszárdon működő - Babits Mihály nevét viselő irodalmi társaságra. A társaság rendezvényein, vitaestjein azonban mértéktartó hang uralkodott. Csak olyan követelések hangzottak el, amelyek a párt felső vezetésében elkezdődött folyamat megyénkre történő kiterjesztését sürgették: „A tiszta lap nem szabad, hogy mentelmi jogot biztosítson azoknak az embereknek, akik a sztálini kor leghösebb követői voltak..., ha a vezérbolygó le is tűnt, még sok kicsi kering..."- olvashatjuk a társaság egyik rendezvényéről készült tudósításban. 13 A közéletben mind gyakoribbá vált az ingerült, durva, kötekedő, trágár hang. A kialakult közhangulatot jól érzékelteti Csányi László a Tolnai Napló 1956. október 19-i számában. Arról az emberről szól az írás, „...aki most, hogy szabadabb a légkör... arra büszke, hogy szitkokat mer vegyíteni olyan nevek közé, amelyek hallatára éveken át ő is felállt és ütemesen tapsolt. Aki arról beszél, hogy végre eljött a megtorlás ideje. " u A vezetőellenesség olyan fokot ért el, hogy a funkciót viselő emberek féltek a közéleti szerepléstől. A börtönből szabadult emberek nemzeti hősnek érezték magukat, még akkor is, ha történetesen sikkasztásért ítélték el őket. Ez azért következett be, mert a törvényességbe vetett hit az 1948-at követő években alapjaiban rendült meg. Új jelenség volt, hogy ugrásszerűen megnőtt a vezetők címére küldött fenyegető hangú levelek száma. Október 13-án pl. a decsi vezetőknek kézbesítette a posta a következő szöveget: „Rákosi diktátortok megszökött, de ti itt fogtok megdögleni a karmaink között. "Az ilyen és ehhez hasonló ügyek október hónapban úgy elszaporodtak, hogy a rendőrség nem vállalta azok kivizsgálását. 15 Mivel egyre több szó esett a beszolgáltatás eddigi rendszerének felülvizsgálatáról, a parasztság adóterheinek csökkentéséről, egyre többen helyezkedtek várakozó álláspontra. Az emberek az adófizetést felfüggesztették, az adóhátralékok behajthatatlanná váltak. Az egyre áttekinthetetlenebbé váló közélet láttán a megye vezetőgarnitúrája még mindig fentről várta a bajok orvoslását. Információk özönét küldték a pártközpontba, gyors intézkedést sürgetve. A dombóvári pártbizottság pl. 1956. október 20-án a következő levelet küldte a pártközpontba: „...Hiányoljuk, hogy a Központi Vezetőség nem áll a politikai élet irányításának az élén. Éppen ezért nagyfokú a bizonytalanság a párt tagsága és a dolgozók között. Igen nagy az aggódás a népgazdaság súlyos eladósodása miatt. A mezőgazdaságban is nyugtalanító a helyzet. Nincs biztosítva a termelőszövetkezeteknek és az egyéni parasztoknak a termelési kedve. Mezőgazdasági politikánk válságba jutott, azonnali intézkedést kell tenni, felül kell vizsgálni mezőgazdasági adópolitikánkat és begyűjtési rendszerünket... " 16 75