Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

László Péter: Tolna megye 1956-ban • 71

A megye vezetői várták és sürgették a központi szervek újabb és újabb döntéseit, pedig tudták, hogy a már meghozott döntéseknek sincs elég hite­le. Szeptemberben vitára bocsátották pl. azt a párthatározatot, amely az ér­telmiség megnövekedett szerepéről, helyzetének javításáról szólt. A határo­zatot Tolna megyében meglepő közöny fogadta. Sem a taggyűléseket, sem az összehívott értelmiségi fórumokat nem lehetett megtartani az érdeklődés hiánya miatt. Az értelmiség már nem bízott az MDP szavában, a közvéle­mény pedig - a beplántált értelmiségellenes dogmák hatására - nem tudott mit kezdeni az értelmiségnek szánt megnövekedett társadalmi szerepkörrel. Az MDP megyei vezetője - Györe József -, miután Rákosi leváltása után nem tudta elviselni a párttagság és a közvélemény részéről feléje áradó el­lenszenvet, október 19-én lemondott funkciójáról és szanatóriumba vonult. Az események sodrában Az 1956. október 23-i budapesti tüntetés hírére az MDP megyei vezeté­se gyorsan reagált. 24-én délelőtt rendkívüli, kibővített végrehajtó bizottsági ülésen értékelte a történteket. A rádióban elhangzott Gerő-beszéddel össz­hangban leszögezték, hogy Budapesten ellenforradalmi provokáció történt. A testület határozatot fogadott el, amelyet október 25-én nyilvánosságra ho­zott: 17 \.A VB mélységesen elitéli a budapesti provokáció szervezőit, mert tevé­kenységükkel a nép hatalmának megdöntését akarták elérni. 2. A megyei VB felzárkózik pártunk Központi Vezetősége és a Kormány mögé. Különös örömmel üdvözli Nagy Imre elvtárs felhívását, amelyben min­denkit a rend és nyugalom, a fegyelem megteremtésére, a békés termelőmunka folytatására hivfel. Nagy Imre elvtárs rövid nyilatkozata biztosíték arra, hogy a párt és a kormány mindazokat az égető politikai és gazdasági kérdéseket, amelyek népünket foglalkoztatják, határozottan rendezi. Felhívunk minden megyében élő dolgozót, hogy zárkózzon fel a párt és a kormány mögé. A megyei pártvezetés közleményével egyidőben került a lapokba a Mi­nisztertanács új elnökének, Nagy Imrének a nyilatkozata is: „...Meg kívánom ragadni az első alkalmat arra, hogy a legélesebben megbélyegezzem a Magyar Népköztársaság rendje és a népuralom ellen irányuló ellenforradalmi provo­kációt... Nagyszámú, felfegyverzett ellenforradalmi bandák megtámadták Bu­dapest egyes középületeit, a rádiót, a Szabad Nép székházát, a telefonközpon­tot, pályaudvarokat, munkásokat, ártatlan járókelőket, s a velük hősiesen szembenálló karhatalom tagjait mészárolták le... A Magyar Népköztársaság kormánya el van szánva, hogy a legerélyesebben felszámolja ezt a rendszerünk ellen irányuló merényletet... Arra kérem az ifjúságot, hogy ne tűrje többé, hogy helyes követeléseivel egyes rendbontó csoportok visszaéljenek. m Tolna megyében ekkor még rend és nyugalom volt. Az MDP megyei vezetése azonban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a budapestihez ha­76

Next

/
Oldalképek
Tartalom