Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Nagy Károlytól: Gróf Széchenyi István mint nyilvános személy (public caracter) - forrásközlés • 157

Gróf Széichenyi] ki ügyessen analizálja a' nemzetet és különössen az opposi­tiof 1 nem analizálja a' kormányt; ő csinossan előadja az oppositio eljárását, de egy szót sem szol bécsi utairol és nem beszéli el mit beszélt mindent azAnti­chamberen 63 ** Gr. &[échenyi] kigúnyold az antichambirozott magyarokatjói tette./ belől 's miként jutott mostani magos elnöki polgára. Pedig tanulmányos lenne. Minden magyartol követelhettyük, hogy hazája és nemzete politicai ál­lását nemzeti szellemben fogja fel; itt az ideák szétterülése megszűnik még ak­kor is, ha valamely mély v[agy] magos Politicus v[agy] Diplomata történetből félre sem tette volna osztrákÁlarczát a követelés nem nagy, 's egy kis ép felfo­gás mellett hazafiságot igényel és a 'faj meg a'vér meg nem tagadását; egyebet semmit. Mind a' mellett tehát hogy noha a'Magyar, Sz[ent] Istvány Koronáját a' Habsburgfőre tette - mellyet a 'Pragmatica később a'Salm Lothringer család­ra creamotálf" -, noha tehát nemzeti Királya a Magyarnak többé nincs, még is fen tartotta, el nem idegenítette, el nem ejtette, Isten és ember előtti jogát nemzeti kormányra, önhozta nemzeti törvényeinek utján „Ebben áll az egész. ­A felfogások különbözőségét bár számba venni Kormányról szólván; a 'jó és rossz Kormány közt rettentő üreg áll és az átmeneti lépcsőlet még is észre ve­hető. Ha tényezőkről szolunk, szemelőtt tartván hogy a'Kormány „szónak csak akkor van értelme, ha a' nemzet és nép szükségeinek megfelel, t;i: szellemi és anyagi szükségeinek, az ügyes és tehetős, a' buta és hanyag kormányközti is­mertetőjegyek azonnal előttünk állanak; és ha a' cselekvés és nem cselekvés taglalására átmenvén megkell vallanunk, hogy a' lehető legg rosszabb Kor­mány csak ugyan az, mely mind azt megteszi mit a' nemzet érdekében megtenni szabad nem volna; de mind azt nem teszi mit tenni kötelessége lenne. Es a Ma­gyar ismét Isten és emberelőtt megvalhatja, hogy ezen esetben van osztrák Kor­mányával. De az Isten és Ember oda hagyják a magyart ha ökle elgyengült a' Kard szorításra. ­Gróf Széichenyi] üzlete tehát élénken bizonyítja, hogy a'nemzet állását és a' nemzet jogait v[agy]felfogni képes nem volt, v[agy] azok sorába tartozik kiket az ájulcság és más egyéb, telivér osztrákká alakított. Ha Gr £z[échenyi] azon egy két úgynevezett jacobinus és utópista hazánkfiát, ki ezen szép hazában, a' nyomorok csinos raktárában, a'természeti jogokról, jogegyenlőségről és tarto­sági szabadcságokrol álmodozott v[agy] álmodozik vulgáris sarcasmussai­nak 65 egész fullasztó tömegével agyon sújtja, semmi baj, mert a' sánták közt ép lábon járni csakugyan vakmerőség; de azon férfiak kikre önté ki gúny Dézsáit Gr 5z[échenyi] szorossan benn maradtak a' Magyar Alkotmány a' Magyar szabadság elej szükkörében, és a' nyelv a 'fiumei vasút az ön adózás és a' véd­egylet és nem utojinak. És pedig aggodalmas körülmény fel sem lehet tenni hogy Gr Sz[échenyi] kinek az Úristen esmeretes bőkezével ajándékozott bizo­nyossan annyi szemet, mennyivel büszkélkedik a'többi két és több labu teremt­vény, nem látta volna márjo rég mit tesz és mit nem tévé mindent ez az Osztrák Kormány. ­170

Next

/
Oldalképek
Tartalom