Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Nagy Károlytól: Gróf Széchenyi István mint nyilvános személy (public caracter) - forrásközlés • 157

A borzasztó szellemi sülyedés gyászos jövendővel terhes; Több Oktatói in­tézet nincs; a'fenn álló rendes egyetem említést nem érdemel, az Oskolában ta­nítás és rendszere példátlan hibás és rossz. Tulajdonképpeni népnevelés nem létezik. Nincs tárgy nics szak melyben az országban az ifjú kiképezhetné magát és kész polgárrá munkás hazafivá alakulhatna. Kivívta minden tudomány, ki a'művészet, ki az értelem; üldözve a' szellem, számkivetve, mert példa beszéd­dé vált miként retteg az osztrák rendszer inkább az észtől mint a'pestistől. Az értelem ezen fokával nem szokás, nemzeti szabadságot fentartani; nem lehet rendezett társaságot képezni, de leggkevésbé lehet a' bajok özönén segíteni. A' Sajtó semmivé téve az alkotmányos nyelvét kiképezni köteles nemzet gúnyára; ott áll a' törvény tellyes Censura minden általa igényelt ocsmánysággal; elfer­dítve van a'Sajtó hivatása, mert az önkény fonák folyamokkal hazug tanokkal táplálja a'szegény olvasót. Már már lámpával kell kereseni az értelmes embert ésjol teszi ha elbu, mert megildomozzák. ­Azt gondolná pedig az együgyű ember hogy a' Kormány egyik legg szen­tebb kötelessége fentartani az értelmet és kifejteni, legg alább ön hasznára. Az osztrák rendszer mellett I huj csalódás; ez uj administrátorokat csinál, az oszt­rák rendszer - elölvén az értelmet, pusztítván az észt, - egyenessen a' teremtő revoltál 66 , czéljai ellen működik: de a' hypocrita 61 oda térdepel az oltár elibe érezvén, rettegvén az istentelen, miként nem is marad ell büntetése. Csodák tár­ták fel máig az ocsmány lényt de a csudák világának vége és az első közmoz­gás neki is véget vetendi, mert nem fogja meglelhetni sem a rokon kebleket sem a' veszélyből kiragadó észt. ­Örökös tartományaiban űzött butitási rendszerét az osztrák, Magyaror­szágra is áltvitte és az alkotmányos nemzet nem képes többi jogait őrködni; nem képes többé a' magyar tisztán felfogni helyzetét, nem képes magán segíte­ni, mert értelme nincs, mert a' halhatlan lélek elfojtásával a' baromi alapot jön elő. Az értelem általános nemlétéből lehet magyarázni a ferde és fonák ideá­kat és fogalmakat, a' zavart gondolatot, mellyektöl következik ismét a'ferde cselekvés, a' bizontalan irány és a' ringy rongy és részletes experimentumok. A lélek elfojtása érezhető a'vallási viszonyok állandó miben léte által, az osztrák rendszer alapja az ultramontanismus 6 * és minden ideigleni concessio 69 , a többi hitágra nézve, az önkény játéka, valamint jogról általán vé­ve az önkény mellett szó nincs. Borzasztó az erkölcsiség mibenléte, borzasztóbb az erkölcstelenség buja növése, de szükségképen következik az ép pusztulásá­ra. Keresztül a' nemzeti testen a sárga fekete fonál a corruptio;foly tonossan vesztegeti kezdettől fogva az osztrák és alacsonyítja a' magyart. Nyomorult ud­vari színészete, gyáva czimei és szalagai epét annyi mérge a' magyar nemzeti­ségnek bureacratai rendszere, átültetve hazánkba rémítő erkölcsi pusztításo­kat tesz, mert a fény üzést szerető raj csődül a' hivatalokra, észre is veszi nem is veszi hogy hazáját nemzetét bocsájtja árba. Az általános corruptio átkarolja azon egyének roppant tömegét kevés ki­vétellel, kiknek kötelességök épen az erkölcsiségfentartása, a'pénz és dicsvágy megrongálja a'papot, megabirot Gr. Széchenyi] azt mondja hogy nincs osz­171

Next

/
Oldalképek
Tartalom