Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)
Szitkovics Sándor: A dunaföldvári malmok története • 121
tény Malmok Szövetsége. Decembertől már csak őskeresztény malom van. 126 A Dunaföldvári Hengermalomnál is le kellett vonni ennek következményeit. Kiválnak a vezetőségből a zsidó származásúak, Sváb Gyula helyett nevelt fia, Sváb János - aki őskeresztény - lett a főrészvényes és így a részvénytársaság elnöke. 1941. szeptemberben Budapesten és környékén bevezetik a liszt- és kenyérjegyet. A havi lisztfejadag 2 kg, a napi kenyérfejadag 25 dkg, ezt 1942 februárjában 20 dekára, 1942 nyarán 12 dekára csökkentik. 127 A Dunaföldvári Hengermalom számára ez a rendelkezés a kereskedelmi őrlés nagymértékű csökkenését okozza. A harmincas években tartósan teljes kihasználással működő üzem kihasználtsági foka az 1942. évi gyáripari statisztika szerint 50%-ra esik vissza. A létszám 1942-ben összesen 18 fő. A malom 1936-ban még 32-35 alkalmazottat foglalkoztatott. 128 A hatóságok a háborús intézkedések során, a kenyérgabona zárolása mellett, előírták a 80%-os kiőrlést, és erősen szűkítették az előállítható lisztfajták számát. Ez önmagában is veszteséget okozott a kereskedelmi malmoknak, veszteségüket fokozta a központosított gabonakereskedelem. A Hombárbizományosok nem a malmok részére vásárolták fel elsősorban a gabonát, azt többségében a megyén kívülre adták el. A malmok emiatt nem tudták beszerezni a kereskedelmi őrléshez szükséges alapanyagot, illetve őrlésük a Hombár Jóindulatától" függött. A kialakult nehéz helyzet miatt a Dunaföldvári Hengermalom igazgatója 1943. július 14-én levelet intézett valamennyi nagyobb megyebeli malomhoz, a gabonakereskedők elleni közös fellépés érdekében. 129 Ezután már csak a háborús helyzettel kapcsolatos, főleg személyi jellegű iratokat találunk a malommal kapcsolatban. 1944. május 6-án bejelentik az üzem légoltalmi vezetőségének névsorát. 130 Szeptember 9-én a községi elöljáróság igazolja, hogy a malom igazgatója katonai szolgálatot teljesít, ha a cégvezetőt is bevonultatják, a malom vezető nélkül marad. 131 Mentesíteni kérik a főgépészüket is a honvédelmi igénybevétel alól. Dunaföldvár 1944. március 2-án szabadult fel, de utána még néhány hétig igen közel volt a harci cselekményekhez. 132 A malom ekkor is csaknem folyamatosan üzemelt, erről az első dokumentumot 1945. február 28-ról találjuk: a szekszárdi szovjet katonai parancsnok felhívására felmérést végeztek a megye iparáról. Többek között 72 malmot mértek fel, amelyből akkor 29 működött, köztük a Dunaföldvári Hengermalom is. A malomról csak annyi adatot közöl a felmérés, hogy 15 munkása van. 133 1949. december 29-én, az 1949. évi 20. számú tvr. alapján a Dunaföldvári Hengermalmot államosították. Mindeddig nem foglalkoztunk Dunaföldvár másik gőzmalmával, az István malommal. Keletkezéséről semmiféle adatot nem sikerült találni. Sem a Pécsi Iparkamara 1892. évi kimutatásában, sem az 1893-as gyáripari statisztikában nem szerepel. Szóbeli közlés szerint a malmot 1908-1910 között építette egy sváb származású hajómalmos, akinek nevére azonban az adatközlő nem emlékszik. 134 Az építtetőtől valószínűleg az I. világháború alatt vette meg a malmot Nagy István molnármester. 138
