Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Szitkovics Sándor: A dunaföldvári malmok története • 121

ték, hogy a zsákcímkéken a Dunaföldvár háromtornyú címerét használhassák. A kérelmet a képviselő-testület elutasította.

121 Sokat javított a malom helyzetén a dunaföldvári Duna-híd megnyitása 1930. november 23-án. A malomnak már korábban is jelentős őrletőköre volt a környékről, a híd megnyitása után 8-10-re emelkedett azoknak a községeknek a száma, ahonnan rendszeresen jártak őrletni a dunaföldvári malomba. Az őrlőfeleket a jó minőségű liszt vonzotta. A malom 300 mázsa búzát őrölt huszonnégy óra alatt javított félmagas őrlésű technológiával nyolc lisztfajtát állított elő. Berendezéseinek nagy részét a drezdai Seck cég szállította, melynek minőségére jellemző, hogy a 70 éve beszerelt hengerszékek ma is jól dolgoznak. A malom - technikáját, technológiáját, épületét tekintve - abban az időben a legkorszerűbbek közé tartozott. Korszerűségére jellemző önműködő tűzoltó berendezése, amellyel a megyében még egy, a dombóvári malom rendelkezik. A jó technika és technológia mellett a malom sikereinek fontos tényezője volt a jól képzett szakemberállomány. A malom forgalmára jellemző, hogy az aratás-cséplés körüli időszakban és a nagyobb ünnepek előtt sokszor a Piac térig álltak sorba az őrlőfelek szekerei. Gyakran előfordult, hogy a távolabbi községekből jött őrlőfelek a malomudvarban éjszakáztak, lisztjükre várva.

122 1934-ben új vezetője lett a malomnak. A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvében olvashatjuk, hogy a részvénytársaság elnöke, „Sváb Gyula budapesti lakos 1934. évre virilis képviseleti tagsági jogának gyakorlásával Krausz Manó malomigazgató, dunaföldvári lakost bízta meg. "

123 Ugyancsak egy 1934-es bejegyzés: „a Dunaföldvári Hengermalom, valamint Doór Ferenc és Deutsch István kereskedők együttesen kérik a Reitter-köz úttestének javítását. A kérést azzal is indokolják, hogy a malom évi 3641 pengő kövezetvámot/izet. " Az újrakövezési munkát az alispán is jóváhagyta.

124 A harmincas évek közepe volt a Dunaíoldvári Hengermalom legsikeresebb időszaka. A nagy vámcsereforgalom mellett felfejlődött a kereskedelmi őrlés is. A - főleg Budapest elővárosaiban kialakult - bizományosi hálózat ellátását saját tehergépkocsival végezte a malom, a helyi és közeli igényeket lófogattal elégítették ki. A malom rendszeres éjjel-nappali üzemre állt be. Minden évben az aratás előtt egy hónapra leállt éves nagy karbantartásra, amikor valamennyi gépet és berendezést átvizsgáltak és kijavítottak. A vasárnapi munkaszünetet használták fel a futó karbantartások elvégzésére, ekkor a hibamegelőzés, valamint a „kővágás", a malomkövek élesítése volt a feladat. A hengermalomban ugyanis üzemben volt még két pár őrlőkő is. A harmincas évek vége felé egyre jobban érződik a háborús készülődés. 1937-ben jelentősen emelkedik a búza világpiaci ára, 1938-tól növekszik a háborús konjunktúra, 1940-ben zárolják a mezőgazdasági termékeket, így a kenyérgabonát is. A gabonaértékesítés monopóliuma a Hombáré lett, ez a Futura kereskedelmi osztálya,

125 később Gabonabegyűjtési Főosztálya. 1940. augusztusban körlevélben közli a malmokkal a Malomszövetség, hogy megkezdődött az áttérés az őskeresztény alapra, megalakult az Őskeresz137