Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Szitkovics Sándor: A dunaföldvári malmok története • 121

szió és fokozódó infláció gyengítette meg annyira, hogy csendben átadta a vezetést egy tőkeerősebb társaságnak. A magyar malomipar általános helyzete ekkor nagyon rossz volt. A Nagymagyarországra méretezett malomipar nyersanyagforrása - a trianoni békeszerződés folytán - beszűkült, 65 millió mázsa éves őrléskapacitás állt szemben 20-28 millió mázsa gabonaterméssel. Emiatt beszüntette működését a budapesti nagymalmok többsége."

2 A megyei újságban is gyakoriak a malomeladásról szóló hirdetések. A malmok nehéz helyzetét tükrözi az a molnárgyűlés is, amit a Somogy megyei Molnárszövetség hívott össze 1924. augusztus 24-re Dombóvárra. Somogy, Tolna, Baranya, Zala és Vas megyék molnárai, elsősorban a számukra hátrányos forgalmiadó kivetése ellen tiltakoztak.

113 Három év múlva a dunaföldvári malom újra nevet és tulajdonost változtat. A cégbírósági bejegyzés szerint 1927. szeptember 20-án a Pyramis Gőzmalom és Ipari Rt. Dunaföldvári Hengermalom és Ipari Részvénytársaságra változott.

114 A Nagy Magyar Compass szerint a cégváltozás 1927. február 27-én történt, az ekkor tartott újjáalakuló közgyűlésen.

115 A részvénytársaság elnöke Sváb Gyula budapesti lakos lett, aki egyúttal elnöke volt a Bácsbokodi Hengermalom és Szárítótelepek Rt.-nak is. A bácsbokodi részvénytársaságnak tagmalma volt a Bátaszéki Hengermalom is.

116 A Dunaföldvári Hengermalom Rt. alelnöke Huber Ferenc községi jegyző lett, az új vezetőség egyetlen olyan tagja, aki a Polgári Gőzmalom vezetőségének is tagja volt. A gazdasági világválság a magyar malomipart különösen az 1930-ban bevezetett boletta-rendszer, valamint az őrlési díjak szabályozása révén érintette. A gabonajegy-szelvénnyel - bolettával - a mezőgazdasági válságot kívánta enyhíteni a kormány. Ezzel a mázsánkénti 3-6 pengővel az árkülönbözetet a vevő fizette meg.

117 A boletta miatt a termelő és a vevő, az őrlési díjak miatt a molnár és az őrlető közönség egyaránt zúgolódott. 1930. szeptemberben a tamási járás malmai leállították az őrlést, a megyei molnárszövetség elnöke pedig felkereste az alispánt, kérve az őrlési díj felemelését, mert ellenkező esetben beszüntetik a munkát, amint ezt az országban már kétezer malom megtette.

118 A válság terhére írhatók az 1932. évi malomleállások is, amelyeket főként a nemrég kinevezett malomellenőrök őrlést akadályozó működése és a túlzott adminisztráció váltott ki. Négy kivétellel a megye összes malmai leálltak.

119 Ötnapi sztrájk után újra megindult a termelés, miután ígéretet kaptak, hogy az adminisztrációs munkát és a kiőrlés ellenőrzését enyhíteni fogják.

120 A Dunaföldvári Hengermalom vezetését 1930-ban bérlő vette át. A malom válságos helyzetét azzal „enyhítette", hogy 30-40%-kal csökkentette minden alkalmazott fizetését. Ugyanakkor sokat tett a kereskedelmi őrlés növelése érdekében, a bizományosi hálózat kiépítésével, a reklámtevékenység fokozásával. Ennek során kérelmezte a képviselő-testületnél, engedélyez136