Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Szitkovics Sándor: A dunaföldvári malmok története • 121

Takarékpénztár pénzkészlete kifogyott, a gőzmalom folyamatban lévő építkezésének költségeire, a munkások kifizetésére, fűtőanyagok beszerzésére 50000 korona készpénzre nélkülözhetetlen szüksége van.

101 A malom építése májusra majdnem teljesen leállt. Ezért a munkástanács a szociális termelési népbiztosság malomosztályához fordul azzal, hogy a malom építése, fenntartása, a munkások foglalkoztatása, a munkabérek kifizetése pénzhiány miatt kritikus helyzetbe került.

102 A népbiztosság malomipari szakosztálya június 19-én közli Dunaföldvár direktóriumával, hogy a Polgári Gőzmalom építését anyaghiány miatt felfüggesztették, a szénhiány miatt a fenti vállalat régi malmát pedig nem lesz módjukban szénnel ellátni, mert tapasztalataik szerint az országban ez a malom fogyasztja a legtöbb szenet.

103 A közellátási főosztály viszont a község kérelmére közli, hogy július 18-án intézkedtek a szénhivatalnál a polgári gőzmalom részére 100 q szén kiutalása iránt.

104 A malom építkezésével kapcsolatos Kiss Ferenc rendőr őrmester november 18-ai jelentése arról, hogy a zöldzátony mellett található, a község tulajdonát képező sódert a gőzmalomhoz engedély nélkül hordták. A jelentés elintézéseként feljegyezték, hogy a gőzmalom utólag befizette a sóder ellenértékét.

105 Sem a malom építéséről, sem a beindulás időpontjáról nem találtunk további feljegyzést. Visszaemlékezések szerint a beindulás 1920-ban történt. Az, hogy a malom 1920-ban már a község villamosítására vállalkozott, bizonyítja, hogy ehhez megfelelő eszközök - többek közt erőgép - már rendelkezésre állt. Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéből tudjuk ugyanis, hogy a polgári gőzmalom ajánlatot tett a villanyvilágítás létesítésére. A képviselőtestület azzal utasította el az ajánlatot, hogy a villanyvilágítás megvalósítására érvényes szerződése van a Ganz Villamossági Gyárral.

106 Egy új vállalkozást megvalósított a polgári gőzmalom 1920-ban: sertéstelep létesítésére kért és kapott engedélyt.

107 A megnövekedett forgalom miatt szükségessé vált a malomhoz vezető Reitter-köz rendbehozása. A gőzmalom 1921. június 17-én kérvényezi a kikövezést. A képviselő-testület a kérelmet jóváhagyta azzal, hogy az utat kőburkolattal látják el, a benne lévő két fahidat kőhídra cserélik. A munkához a község adja az anyagot, az építést a malom végzi.

108 A kövezést a megyei törvényhatósági bizottság alispáni határozattal jóváhagyta.

109 A munkát 1923 végén fejezték be.

110 Az 1924. év ismét névváltoztatást és ezzel tulajdonosváltozást is hozott. A telekkönyvi kivonat szerint a Polgári Gőzmalom Rt. tulajdonjoga 1924. szeptember 12-én Pyramis Gőzmalom Részvénytársaság javára „bekebeleztetik".

m Feltűnő, hogy amíg a Polgári Gőzmalom megalakulását viszonylag sok sajtóközlemény tudatta, a Pyramis Gőzmalom Rt. létrejöttét sem előtte, sem utána nem közölte a megyei lap. Elmaradtak az éves közgyűléseket bejelentő újsághirdetések is, amelyek a Polgári Gőzmalom esetében rendszeresek voltak. Míg Reitter Ferencet a háború hatása kényszerítette malma feladására, a Polgári Gőzmalom Részvénytársaságot a háború utáni depresz135