Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Szitkovics Sándor: A dunaföldvári malmok története • 121

A folyammérnökség 1920. évi kimutatásában már csak négy dunaföldvári hajómalmot találunk.

73 Ugyanennyiről tud Szilágyi János mindenttudó könyve 1929-ben. Ezek tulajdonosai: Pénzes Károly, Gruber Ferenc, Pépp Imre és Ferenc, Bukovics Ferenc és Mihály.

74 Ezt követően a hajómalmokról egyre kevesebb a feltalálható dokumentum. A dunaföldvári képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve még megörökít néhány eseményt, amelyeknek jól láthatóan az a célja, hogy a még működő hajómalmok meghosszabbítsák fennmaradásukat. 1928 végén Bukovics Ferenc molnár és Jedovszky Zsigmond kereskedő engedélyt kérnek, hogy a Duna-parton raktárát létesíthessenek. A kérelmet elutasítják.

75 1932 elején Bukovics Ferenc az alsó malmok részére egy molnárbódé felállításának engedélyezését kéri. Az engedélyt - kikötésekkel - megadják.

76 1939-ben Bukovics Ferenc és társai vámcseretelep engedélyezését kérik. Vezetőnek Pénzes Józsefet jelölik meg. Az engedélyt ők is megkapják.

77 Azzal, hogy Bukovics Ferenc raktárát és cseretelepet létesített, azt kívánta elérni, hogy őrletőfeleinek ne kelljen sokáig várni a lisztre. Ezzel azonban lemondott a kismalomnak arról a nagy előnyéről, hogy ott az őrlető saját búzájából készült lisztet kapta vissza. A kísérlet csak nagyon rövid időre tudta a hajómalmok létét meghosszabítani. A Folyammérnöki Hivatal 1943. december 31-ei kimutatása szerint Dunaföldváron már csak 1 hajómalom üzemel, Bukovics Ferenc és társa malom.

78 A dunaföldvári hajómalmok történetének utolsó dokumentuma: a községi elöljáróság jelenti, hogy a Bukovics-Pénzes féle hajómalom a háború alatt megsemmisült.

79 A technikai fejlődés eltörölte a hajómalmokat, a malomiparnak ezt a különleges, érdekes ágát. A hajómalmok az emberi alkotókészség, a sokoldalú tudás jellegzetes létesítményei voltak. Az első hajómolnárok hajózni, hajót építeni, gépeket, berendezéseket készíteni, fogaskereket faragni - és őrölni - egyaránt az adott kor magas technikai szintjén tudtak. A munkamegosztás fejlődése, a szakosodás csökkentette ugyan a sokoldalúságot, a molnárok azonban átörökítették, megőrizték mindazt a tudást, technikai készséget, aminek alapján méltán tartották őket ezermestereknek. Gőzmalmok Dunaföldváron A dunaföldvári járás szolgabírája 1884. július 26-án telepengedélyt adott Reitter Ferenc dunaföldvári lakosnak egy hétjáratú gőzmalom létesítésére. A dunaföldvári molnár ipartársulat ez ellen beadott fellebbezését Tolna vármegye alispánja 1884. november 22-én elutasította.

80 Ez az esemény a kezdete a dunaföldvári molnárság életében a korszakváltásnak, a gőzmalom megjelenésének. Az országban ez a váltás már korábban megkezdődött. Az első magyarországi gőzmalmot 1836-ban Sopronban létesítették, az első, gőzerővel működő hengermalmot Széchenyi István alapítot132