Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Szitkovics Sándor: A dunaföldvári malmok története • 121

ros, így a kiskerék fordulata percenként 25-30. A kisfogaskerék egy füg­gőleges tengely - az ún. király tengely - orsóját forgatja. A kettő között az áttételi arány négyszeres, a királytengely a hajóház alsó szintjére - a hajó­fenékbe - nyúlik be és az alsó végére erősített fogaskerékkel, a király­kerékkel hajtja az ott elhelyezett közlőmű (transzmisszió) fogaskerekét. A közlőműre ékelt szíjtárcsák hajtószíj közvetítésével hajtják meg a ma­lomház középső és felső szintjén elhelyezett különböző munkagépeket. A közlőmű végén egy peremes tárcsát találunk, amelynek az a rendelte­tése, hogy egy fokozatosan rászorított heveder súrlódása útján leállítsa a malmot. Betekintés a hajómolnárok életébe A hajómalmi molnárok élete a kívülálló számára érdekesnek, romanti­kusnak tűnik. A hajómalmi munka a molnárok számára is szép, érdekes, de fárasztó volt. A molnárok mindennapi életéről kevés írott anyagot találunk 26 , bár a régi iratok közvetetten sok tájékoztatást adnak. Emellett szerencsére, még élnek jó néhányan az egykori dunai molnárok közül és visz­szaemlékezéseikből sok ismeretet szerezhettünk a hajómolnári életről. A két-háromszáz évvel ezelőtt élt molnárok életét megismerhetjük a céhsza­bályokból, melyek az inasnak állástól a temetésig szabályozták a molnárok tevékenységét, magatartását, nagyrészt egész életvitelét. A céhek - a kézművesség nagy hatáskörű feudális szakmai testületei ­Magyarországon a XIV-XV. században kezdtek megalakulni. Tolna megyé­ben az első molnárcéh 1719-ben alakult 27 , az első molnárcéhszabályzat pedig - amelynek teljes szövegét ismerjük - 1748-ban készült. 28 A magatartási szabályok között az első, hogy a molnár legyen istenfélő, tartsa meg a vásárnapokat és ünnepnapokat, különösen a vízimolnárok pat­rónusának, Nepomuki Szent Jánosnak ünnepét. A mesterember legyen be­csületes és tiszta életű, ne legyen szitkozódó, átkozódó, hamisan esküvő. A molnárlegény számára külön előírták, hogy ne éljen rút, fajtalan életet, ne kóboroljon el éjszaka. A magatartási szabályok másik része a céhekkel és céhbeli tagtársakkal szembeni kötelezettségeket írja elő. A mesteremberek nem illethetik egymást tiszteletlen szóval, nem kezdhetnek verekedést, vi­szálykodást. A többször is verekedésen ért molnár a céhből is kizárható. Ugyancsak kizárható a céhből, a malombírásból az, aki más molnár ellen cselekszik, azt malmából „ki akarja vettetni", vagy annak „kövét és korong­vasát gyalázza". A vallási szokások egészen a legutóbbi időkig megmaradtak a hajómol­nároknál. A dunaföldvári molnárok - már az ipartestület keretében - a régi céhzászló alatt vonultak fel a körmeneteken, a paksi hajómolnárok május 15-én, Nepomuki Szent János ünnepének előestéjén csónakos, lampionos felvonulást tartottak. 125

Next

/
Oldalképek
Tartalom