Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)
Durgonicsné Molnár Erzsébet: Az agrártermelés megindítása Tolna vármegyében 1945-ben • 103
kosság terhei egyre nyomasztóbbá váltak 1945 során. A főispán-kormánybiztos márciusi helyzetjelentése szemléletesen tükrözi Tolna gazdasági-közellátási nehézségeit: „...figyelembe véve azt a körülményt, hogy vármegyénk területén még hadműveletekfolynak - a hivatkozott rendeletek végrehajtása ezidőszerint még elháríthatatlan akadályokba ütközik, illetőleg azok végrehajtása terén olyan komoly nehézségek merültek fel, amelyeket a magyar kormánynak az orosz katonai hatóságokkal való nyomatékos közbenjárása nélkül elhárítani nem tudunk. "A jelentés az élelmiszerkészletekkel kapcsolatban a következőket vázolja: „... pontos és számszerű adatokat nyújtani még nem tudunk, mert a szinte szünet nélkül tartó katonai beszállásolások és az átvonuló csapatok a lakosságnak saját megélhetésére szánt készleteit is igénybe veszik. ...az orosz katonai hatóságok Tolna vármegyével szemben támasztott követelése több, mint ami a vármegye területén található. ...az általuk kivetett beszőIgáltatási keret meghaladja a ...gazdaközönség teherbírását. így pl. a központi járásban a kivetett 12 000 db szarvasmarha kontingens általuk sem volt behajtható, fegyveres erővel is csak 7500 db szarvasmarhát tudtak összeszedni. Valamenynyi élelmiszercikknél hasonló a helyzet. " 20 Az uradalmak és majorságok készleteit az orosz katonai hatóságok még akkor is hadizsákmánynak minősítették, ha a tulajdonos nem menekült el, csak a folytonos zaklatások miatt lakottabb területre kényszerült költözni. Az ilyen birtokokat gazdátlannak minősítették az orosz hatóságok és kiürítették. A megyére kivetett keret összegyűjtése azért is kockázatosnak számított, mert a szállítóeszközök teljesen hiányoztak és félő volt, hogy az orosz katonaság lefoglalja az élelmiszereket. A vármegye lakossága és az igásállatok a hadműveletek miatt közmunkára voltak kirendelve, így a tavaszi mezőgazdasági munkákat alig-alig lehetett elvégezni. „A vármegye 415000 hold kiterjedésű mezőgazdasági területéből csak 110000 hold van bevetve, ebből is 65000 hold őszi vetés, a többi pedig évelő növény és repce. "A Budapestre küldendő élelmiszerek vásárlására ígért 250000 pengő előleg sem érkezett meg még március közepéig a kormánybiztoshoz. Mindezen okok miatt kért Tolna vármegye a rendeletben foglaltak végrehajtására haladékot. 21 Március végére a megye területén elült a csatazaj, befejeződött a háború. Mivel a főváros élelmezése még mindig megoldatlan volt, ezért Tomaj Ferenc - a Közellátási Felügyelőség vezetője - a kormánybiztos nevében újabb körlevéllel fordult valamennyi községi elöljárósághoz, hogy a szükséges beszolgáltatásokat, felvásárlásokat haladéktalanul kezdjék meg. A főváros élelemmel való ellátása érdekében az önkéntes felajánlásokat is szorgalmazzák, az élelmiszerfelesleget felvásárlásra ajánlják fel és ne tartalékolják. A készletek tárolásáról és őrzéséről a helyi hatóságok kötelesek gondoskodni. A továbbszállításról a kormánybiztos intézkedik. A malmok és olajütők vámkeresményét is a közellátás céljaira kell lefoglalni. 22 111
