Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)
Durgonicsné Molnár Erzsébet: Az agrártermelés megindítása Tolna vármegyében 1945-ben • 103
Időközben személycsere történt a főispáni székben, erre utal, hogy áprilisban azonnali adatközlésre Cser Sándor aláírásával érkezett a felszólítás a járások főszolgabíróihoz. A kimutatásnak tartalmazni kellett: a lótenyésztő gazdaságok helyét, tulajdonosát, a tenyészkancák fajtáját, számát, az alkalmazott szakemberek számát, szarvasmarha-, sertés-, juh- és baromfitenyészeteket. Továbbá az 1000 holdon felüli magyar nemzetiségű gazdálkodókat, a földreform számára igénybe vett területeket, a juttatottak számát, a mezőgazdasági gépkereskedőket, műtrágya-kereskedőket, bizományosokat, tojás-, állat- és húskereskedőket. 23 Ez az adatközlés szolgált a későbbi beszolgáltatás, jóvátételi szállítás, valamint a központi elosztás és a termelés megszervezésének alapjául. Cser Sándor főispán kormánybiztos a megye érdeke fölött őrködve június 8-án levelet írt a közellátási kormánybiztosnak, amelyben tájékoztatta arról, hogy a kormánybiztostól, a közellátási minisztertől és számos más intézménytől kiállított vásárlási engedéllyel érkeznek megyénkbe élelmiszeres állatvásárlásra, amelynek nagy részét feketézésre használják fel. Ennek következtében óriási ellenőrizhetetlen termény- és állatmennyiség kerül ki a megyéből, az ellátatlan megyei lakosság rovására. Az állatkivitelek a tenyészérdekeket is sújtják. 24 A főispán nem várt tétlenül a felsőbb intézkedés meghozataláig (amely csak augusztus 30-án érkezett meg), elrendelte, hogy a megyéből kiszállítandó termények engedélyét a Szekszárdi Közellátási Felügyelőségnek is láttamoznia kell. Amely szállítmány nem rendelkezett ezzel a láttamozással, lefoglalható, illetve elkobozható volt. A rendelet legszigorúbb betartását a rendőrség őrjáratai éjjel-nappal ellenőrizték. 25 Ehhez a rendelkezéshez kapcsolódóan szabályozta a termények megyéből való kiszállításának feltételeit. Erről valamennyi járási főjegyzőt, községi elöljáróságot, Szekszárd polgármesterét, a vármegye alispánját és rendőrfőkapitányát értesítette. Ugyanakkor a helyi hatóságokat havi jelentéstételre kötelezte a kiadott engedélyekről. 26 A főispáni iratokat olvasva azt a következtetést szűrhetjük le, hogy 1945 első. nyolc hónapjában mind a hivatal, mind az emberek mindennapi munkájában meghatározó szerepe volt az élelem megtermelésének, beszolgáltatásának és központi elosztásának. Gyakran azoknak jutott a legkevesebb, akik mindezt megtermelték. A falusi népesség, az élelmet termelő parasztság ily módon is kivette részét a háború terheiből, következményeiből. Számos kérelem, panasz érkezett a főispán-kormánybiztoshoz a beszolgáltatási terhek mérséklését vagy elengedését kérve az egyes gazdáktól, a község vagy a járás vezetőitől, de a kormány szigorú utasítása miatt - ritka kivételtől eltekintve - nem tudta figyelembe venni kérésüket. Ilyen kivétel volt Simontornya, amely 1945. március 8-tól 17-ig tartó súlyos harcok következtében szinte romokban hevert. A község 1000 lakóháza közül 120 teljesen leégett, 140 romba dőlt, 400 erősen megrongálódott, lakhatatlanná vált. A bőrgyár is romokban hevert. Mintegy 80 polgári személy esett áldozatul a harci eseményeknek. „A mezőgazdasággal foglalkozó földműves lakosság semmiféle iga112