Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)
Durgonicsné Molnár Erzsébet: Az agrártermelés megindítása Tolna vármegyében 1945-ben • 103
zott élő vagy vágott sertés, zsír vagy olaj, vágómarha, illetve juh (egy marha 8 juhval egyenértékű), bármilyen fajtájú baromfi, tojás amennyi csak lehetséges, mindennemű zöldfőzelék, zöldség szárított vagy nyers állapotban, fűszerpaprika. Tolna vármegyétől hetente a főváros 20 vagon kenyérlisztet, négy vagon főzőlisztet, fél vagon hüvelyest, 75 vágómarhát, valamint a lehetőség szerinti mennyiségben zsírt vagy étolajat, burgonyát és sertést várt. Az élelmiszereket vasúton vagy teherautóval szállíthatták a fővárosba, amint arra lehetőség nyílt, hogy mielőbb megsegítsék az éhező budapestieket. 16 A közellátásügyi miniszter február 22-i levele tartalmazta a kivetéseket: 355 vagon kenyérgabona, 90 vagon morzsolt kukorica és 25 vagon árpa öszszegyűjtését kellett a honvédség szükségletével egy időben megszervezni. A kívánt mennyiséget azon az áron is teljesíteni kellett, hogy a termelői fejadagot havi 15 kg kenyérgabonára szállították le, illetve ugyanilyen arányban csökkentették az időszaki munkások és az ellátatlanok fejadagját is. 17 A kivetések behajtása érdekében az egész Közellátási Felügyelőséget mozgósítani rendelte a miniszter, illetve minden megyébe egy-egy tisztviselőt delegált a Budapesti Közellátási Kormánybiztosságtól. így kapott dr. Tomaj Ferenc miniszteri titkár megbízást a szekszárdi Közellátási Felügyelőség vezetésére 1945. március l-jétől, amely megbízás értelmében „Budapest katasztrofális élelmezési helyzete megjavítása érdekében kellett minden lehetőt megtennie. " 18 A miniszter 2-300000 pengő előleget ígért a felvásárlások fedezésére. A termények begyűjtésére és szállítására közmunkaerő igénybevételére jogosította fel a kormánybiztost. Azonban ezek az újabb intézkedések sem segítették elő kellő mértékben a főváros ellátását. A megye lakossága ellátásának érdekében a kormánybiztos-főispán korlátozó intézkedést hozott - miszerint magánszemély kézipoggyászként 15 kg-nál nagyobb mennyiségű élelmiszert nem, vagy csak igazolt esetben (betegség, diákellátásra stb.) vihetett ki a megye területéről. Ezt azonban a miniszter azonnali hatállyal visszavonatta a következő indokkal: „Teljesen méltánytalannak tartom korlátozó rendelkezés kiadását azért, mert ha Budapest lakossága jó volt arra, hogy a vidék tízezrekre menő, oktalanul menekülő lakosságát hónapokra befogadja és élelmezze, s így a budapestiek élelmiszerkészletének egy részét felélje, jogosan várhatja el a legnagyobb nélkülözésekben élő főváros lakossága, hogy vendégszeretetét a vidék ma ilyen formában viszonozza és ínségén ezúton segítsen. " 19 A megye főispánja (kormánybiztosa) szinte feloldhatatlan ellentmondásba került a kormánnyal és a kiadott rendeletekkel a megoldásra váró feladatok nagysága és az eléjük tornyosuló akadályok miatt. A főispán, ismerve a megye helyzetét, látva a lakosság terheit, megértően óvni, kímélni kívánta őket. A kormány pedig az éhező főváros lakosságáról volt hivatva gondoskodni. A főispán mint kormánybiztos köteles volt a kormány, a minisztérium utasítását maradéktalanul végrehajtani. így - hiába volt minden próbálkozás a könnyítésre - a la110
