Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Durgonicsné Molnár Erzsébet: Az agrártermelés megindítása Tolna vármegyében 1945-ben • 103

A telepítések miatt az érintett községekben újjá kellett alakítani a termelési bizottságokat, ügyelve arra, hogy a bizottság elnöke tapasztalt, régi gazda legyen. A minisztériumi rendeletnek megfelelően a gazdasági kamarák és szervezeteik is kivették részüket a termelőmunka segítéséből. A megyei gazdasági felügyelő körlevélben kérte fel a járási gazdasági egyesületeket a gazdasági élet újjászervezésére, s a termelés megindításában való aktív részvételre. Az egyesület május 10-i tisztújító közgyűlésén megválasztotta a munkabér-megállapító bizottság tagjait és elfogadta az éves munkatervet. Még a nyár folyamán felvették a kapcsolatot a szomszédos megyék vezetőségével és az Országos Gazdasági Egyesülettel, hogy a kisbirtokosok gépekkel, üzemanyaggal és vetőmaggal való ellátását szorgalmazzák. De a juttatott földek mielőbbi telekkönyvezését is sürgették éppen a termelőmunka folyamatossága érdekében. A termelés megszervezése feltétele volt a hadsereg, a lakosság és a közintézmények élelmiszerrel való ellátásának, ugyanakkor a közellátás milyensége, illetve az ebből fakadó szerteágazó kötelezettségek nagymértékben nehezítették a termelőmunkát. A közellátás megszervezése Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az elsők között foglalkozott a közintézmények, az üzemek, a főváros és az ország lakossága élelmiszer-ellátásának körültekintő megszervezésével. Ennek érdekében a közellátásügyi és a földművelésügyi miniszter elrendelte

12 a terménynyilvántartás és adatszolgáltatás végrehajtását minden vármegyében és törvényhatósági városban január 20-ig. Az összeírásoknak tartalmazniuk kellett a lakosság számát (1944es adatokat figyelembe véve), foglalkozását és életkori megoszlását, a meglévő élelmiszerkészleteket, a terménykészleteket - külön a lakosság ellátására valót és külön a vetőmagszükségletet - az állatállomány és a vetésterület nagyságát. Jelenteni kellett a megye ellátatlanjainak a számát is. A polgári lakosság és a honvédség élelmezésének biztosítására szabályozták a sertés forgalmazásának és levágásának rendjét.

13 A kiadott rendeletek végrehajtásának biztosítékául, valamint a szerteágazó közélelmezési gondok leküzdésére a kormány életre hívta a közellátási kormánybiztosi rendszert.

14 A megyékben a főispánok egy személyben kormánybiztosok is lettek, közvetlenül a Közellátásügyi Minisztérium felügyelete alatt működtek, fő feladatuk a „... kormányhatósági intézkedések végrehajtását irányítani és ellenőrizni, az evégből szükséges intézkedéseket megtenni... "Természetesen ezt így olvasva és hallva túl egyszerűnek tűnik, ám az élet sokkal bonyolultabb, számos esetben megoldhatatlannak tűnő helyzeteket produkált. Az előzőekben említett rendeleteket hamarosan újabbak követték, amelyek már az élelmiszerkészletek összegyűjtéséről, illetve Budapest székesfőváros élelmiszerrel való ellátásáról intézkedtek.

15 Az összegyűjtendő és elszállítandó élelmiszerek köre szinte teljes: búza- és rozsliszt, bab, borsó, lencse, hántolt köles, hí109