Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Dobos Gyula: "Emelt fővel..." Élet- és pályakép Perczel Miklósról • 7

rodásához vezettek. A második, majd még inkább a harmadik generáció tagjai számára a mindössze néhány száz holdas birtoktestek már nem biztosították a nívós megélhetést. A vármegyei közigazgatás és a katonai pálya kínált felemelkedési lehetőséget. Ezzel, - mivel a gyermekek taníttatására mindig is nagy súlyt helyeztek a családfők - többnyire éltek is az utódok. A harmadik generáció érdekes egyénisége volt Perczel Sándori., aki katonai területen kereste érvényesülését. A napóleoni háborúk időszaka a katonai karrier és a gyors bukások lehetőségét egyaránt „biztosította". Különösebb előképzettség nélkül - személyes bátorsága és gyorsan szaporodó sebesülései következtében - a hadnagyi fokozatig jutott.

18 Miután „sarkától a fejéig alig volt ép része testének", majd amikor az áldatlan téli harcok idején jobb lába is megfagyott, és a lóra sem tudott felülni, kénytelen volt megválni csapatától, 22 évesen leszerelt. Ezt követően visszatért Bonyhádra, ahol alapos körültekintéssel gazdálkodni kezdett. Feleségül vette Kajdacsy Erzsébetet és frigyükből 1801-1827 között 19 élő gyermek született. Az igencsak gyorsan népesedő család megfelelő ellátását, körültekintő gazdálkodással és kereskedéssel az apa biztosítani tudta, sőt a fiúk és a lányok egyaránt gondos nevelésben részesültek. Az alkalmazott házitanítók és nevelők közül is kiemelkedett az ifjú Vörösmarty Mihály. Ő Sándor II., Mór I. és Miklós II. szellemi nyiladozását, hazafias gondolkodásának orientálását segítette. Valószínűleg nem lehet véletlen, hogy míg az idősebb testvérek István I. és Imre I. konzervatív nézeteik alapján lettek ismertek, addig a fiatalabb fiúk 1848/49 élharcosaiként a harcmezőkön jeleskedtek, mintegy jelezve, hogy Vörösmarty nevelése és a történelmi emlékhelyeken tett közös kirándulások maradandó élményt hagytak bennük. Reformkor és szabadságharc idején Közülük a legifjabb, Perczel Miklós II. 1812. december 15-én született Bonyhádon.

19 A család őt közigazgatási pályára szánta. Alsóbb iskolái után a fővárosba került, ahol kezdetben bölcseletet majd jogot tanult. Komoly magaviseletű, megfontolt ifjú volt, akire társai hallgattak, de hiányzott belőle bátyja, Mór tüzes vehemenciája és mindenáron kitűnni akarása. Tanulmányai befejeztével Baranya vármegyében kezdte pályáját. Vármegyei aljegyzőként indult, majd szolgabírói megbízatást kapott. Rövid működés után lemondott hivataláról. Nem ismeretes, hogy miért vonult vissza Bonyhádra. Az viszont közismert volt, hogy a reformkor időszakában az ifjabb Perczel fiúk Mórral az élen a radikális reformerek közé tartoztak. Amikor Tolna megyében az ellenzékiek a vármegyeházát megostromolva a pecsovicsoknak nevezett kormánypártiakat szétkergették, a rend helyreállítására leküldött kormánybiztos a főkolomposok között jelölte meg a Perczel testvéreket. A megye, bár a pecsovics küldötteket is erősen liberális színezetű uta10