Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Dobos Gyula: "Emelt fővel..." Élet- és pályakép Perczel Miklósról • 7

sítással küldte az országgyűlésre, visszahívta követeit és helyükbe a liberális gondolkodású Bezerédj Istvánt és az id. Perczel Miklós I-et küldte. A pecso­vicsok ismételt felülkerekedése a követek visszahívását eredményezte és ki­rályi biztos újabb megjelenését, aki eljárást kezdeményezett a Perczelek el­len. Ezen eljárást csak két év múlva szüntették meg. 20 Perczel Miklós az 1840-es években mindig ott található a haladó szelle­mű nemesség soraiban, bár továbbra sem igényli és óhajtja a reflektorfényt, mint Mór. Aktív szervezője a Dél-Dunántúl védegyleti mozgalmának. 1847. október 11-én a báránya vármegyei követválasztó közgyűlésen felszólalásá­val nagy sikert aratott. 21 A felgyorsult események időszakában egyre gyakrabban tűnt fel Bara­nyában. 1848. március 19-én Pécs város tanácsa tiszteletbeli polgárnak vá­lasztotta. Ugyanezen a napon a Széchenyi téren álló Szentháromság-szobor előtt lelkesítő beszédet mondott az összegyűlt tömegnek. Beszédének fő té­mája a közteherviselés kérdése volt. A vármegyei közgyűlés e napon hatá­rozta el követeinek hazarendelését. Az új követek; Majthényi József és Perczel Miklós úgy vélték, hogy megváltozott feltételek, körülmények kö­zött a követi utasításoknak eredményesebben tudnak eleget tenni. Ország­gyűlési szereplésükre az ismert történelmi események miatt nem került sor. Perczel Miklós 1848. májusában már ismét Tolna megyében tevékeny­kedett. A vármegyei közgyűlés állandó tagjának választotta. Május 8-án „Honfiak!" című röplapjával fordult a vármegye lakosaihoz. Ebben a magyar szabadság megvédésére, szabadcsapatok felállítására szólította fel honfitár­sait. „Nem engedhető meg - írta -, hogy Bécs a nemzetiségi mozgalmak szításá­val, testvérharccal feldarabolja és rabigában tartsa az országot. m Az első népképviseleti országgyűlés jelöltjei közé Perczel Miklós Tol­na és Baranya megyében egyaránt bekerült. Kölesden a nyilvános voksolás 1848. május 23-án történt. A hivatalos jegyzőkönyvben neve mellett 810 alá­írás szerepel, míg ellenlábasa, Zsivora György 655 támogatóig jutott. A vá­lasztási jegyzőkönyv egyúttal megbízólevélként is funkcionált. 23 Az országgyűlési iratok szerint Baranya megyében a pécsváradi válasz­tókerületben szintén megválasztották. Ezek alapján felszólították a kettő kö­zötti választásra. 24 A család iratai között e döntésnek nem leltük nyomát. Az viszont tény, hogy Perczel Miklós a népképviseleti országgyűlés munkájá­ban csapatszervezői, majd csapatparancsnoki teendői miatt nem tudott részt venni, tehát egyik kerületet sem képviselte. 1848. június 8-án István nádor megyei javaslatra - hadügyminiszteri előterjesztésre - a Tolna megyei nemzetőrség parancsnokának nevezte ki őrnagyi rendfokozattal. 25 A vármegye ugyanekkor megbízta a megajánlott 2000 nemzetőr felszerelésével, a csapat megszervezésével. Nem könnyű fel­adatra vállalkozott, hiszen a vármegye rendelkezésére összesen 500 darab szuronyos és közönséges puska állt. A többségnek fegyverzetül dzsida és nyeles kasza jutott. Ezt az igencsak vegyes fegyverzetű, 8 századnyi (2 zász­lóalj) egységet Bácskába szállították a szerbek elleni harcokhoz. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom