Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)
Bezerédy Győző: Tolna megye településeinek pecsétje a feudalizmus végén • 97
Bezerédy Győző: TOLNA MEGYE TELEPÜLÉSEINEK PECSÉTJEI A FEUDALIZMUS VÉGÉN Igen nehéz napjainkban meghatározni azt, hogy mikor használtak hazánkban (és a Kárpát-medencében) a települések először hiteles pecséteket. A királyi városok már igen korán, később a szabad királyi városok közül valamennyi rendelkezett hivatalos pecséttel. 1 Sokkal homályosabb azonban a mezővárosok és a falvak pecsétjeinek megjelenése, melynek első nyomai mai ismereteink szerint a XIV. századra utalnak. Nehéz ezen az úton az első pecsétek nyomára bukkanni, hisz a Kárpát-medence középső részén alig maradtak meg iratok, a török háborúk során csaknem minden elpusztult. Szinte véletlennek tekinthető, hogy bár csak egyetlen iratból, de ismerjük Pécs XV. századi pecsétjét, egy másik iratból a XVI. századbeli változatot. 2 Mi tette szükségessé a török megszállás idején a hitelesítő pecsétek használatát? Történeti ismereteink tudatában a török megszállókról, martalócokról, rabló hajdúkról aligha föltételezhetjük azt, hogy hitelt adtak a falvak alig csírázó közigazgatásának erejét hirdető „értéktelen" pecséteknek. Mégsem vethetjük ezt el teljes egészében, máskülönben aligha lett volna értelme használatuknak. Az igazsághoz tartozik az is, hogy e területről alig ismerünk egy-két írást ebből a korból, s pecséteket azokon sem találunk. Viszló és Hernádfa pecsétnyomója nem ismert. Ismerünk viszont a XVIII-XIX. századból jelentős mennyiségű iratot, melyen ez a két pecsét látható. Mindkettő datált s nincs okunk kételkedni a két évszám valódiságában. Ezek a pecsétek azt bizonyítják, hogy - nyilván csak békeidőben - de a falvaknak volt saját igazgatásuk, s bírójuknak volt pecsétje, aminek hitelességét, bizonyító erejét nemcsak a saját településük lakossága, de maga a török földesúr is elfogadta. 3 Vonatkozik ez a török kiűzése körüli időre is. Nem sokkal a harcok után, de még a török teljes kiűzése előtt megjelennek az első hivatalos pecsétek. Tolna megyében, ismereteink szerint Dunaföldváré az elsőség. 4 Pecsétje 1690-es keltezésű. Ezeknek a korai pecséteknek az elterjedése nem annyira a közigazgatás, mint inkább az uradalmak megszervezésének lett a függvénye. A falu vezetése, a helyi közigazgatás tevékenysége sokban függött a földesúrtól. A bíróválasztás előtt, a választásra bocsátott személyek kijelölése a földesúr feladata volt. Az uradalom és a bíró 1 pzti együttműködés, bár népszerűtlen, de nélkülözhetetlen feladat volt. A bíró egyik hatalmi jelvénye a pecsét volt, melyet megválasztásakor hivatalosan vett át, a számadások, a bíróbot, pecsétviasz stb. társaságában. A pecsét megőrzése és állandó őrzése is a bíró feladata volt, melyet rendszerint a bíróládába zárva őrzött igen gondosan, tudva azt, hogy a pecséttel nagyon is vissza lehetett élni, mint amire nemegyszer volt is példa. Ez mindenképpen azt jelenti, hogy a falu pecsétjének volt bizonyító ereje, bár ez természetszerűleg erősen korlátozott volt. „Ereje"csak a falu életét, közigazgatását érintő kérdésekben mutatkozott meg. Viszont a pecsét hitelét egyaránt elismerte a település lakossága és földesura is. Éppen ezért minden település arra törekedett, hogy minél előbb elkészítse hivatalos pecsétnyomóját, amire nyilvánvalóan a földesurától is ösztönzést kapott. 97 7