Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)
Schweitzer József- Szilágyi Mihály: A Tolna megyei zsidók története 1868-1944 • 51
A bonyhádi evangélikus gimnázium liberális szellemére vall, hogy a zsidó tanulók szombatmegőrzési gyakorlatát teljes mértékben tekintetbe vették. Miután szombaton a vallásos zsidó nem ír, a zsidó tanulók a szombati dolgozatírás alól fel voltak mentve (természetesen megírták máskor), s ha táblára kellett írni, a zsidó tanuló helyett nem zsidó osztálytársa tette azt. 122 A paksi állami polgári iskola tanulóinak 1907-ben 40%-a tartozott a zsidó vallás kötelékébe, ami mutatja azt, hogy a zsidó szülők legalább ez alapképzés elsajátítását biztosítani akarták gyermekeik számára. 123 A zsidó iskolák hazafias szellemét mutatja, hogy 1914-ben a bonyhádi kongresszusi izraelita iskolások „Mindent a Hazáért"néven egyesületet alapítottak havi tagdíjjal, Láng Károly tanítójuk vezetésével. 124 Dombóvárott az 1902-03-as tanévben a zsidó iskola 85 tanulót számlál s értesítőjéből kitűnik a hivatalos elismerés, amely szerint „A megye legjelesebb iskoláinak sorába tartozik". 125 A deportálás Az 1938-ban bekövetkezett zsidótörvények korának lelki, társadalmi és gazdasági hatásának elemzése túlnő dolgozatunk keretein. Minden hitközségnek be kellett rendezkednie arra, hogy saját szükségletein felül még országos szociális célokra is jelentős méretekben adakozzék az állásukat vesztettek és a hitlerizmus következtében Magyarországra menekült hontalan hittestvérei számára. Ennek a korszaknak a tüzetes feltárása külön tanulmányt igényel. 1944. március 19-e a német megszállás gyászos napja, a hazai zsidóság fizikai felszámolásának kezdete, ami tudvalevően a deportációval ért véget. A megszállók tervszerűen készültek előbb a zsidóság koldussá tételére, majd fizikai és lelki tönkretételük után a gettóba kényszerítettek deportálására. 126 A német hatóságok már európai tapasztalatuk birtokában tervszerűen dolgoztak. A kényszer útján létrehozott Zsidó Tanáccsal az ország valamennyi hitközségéhez körkérdést intéztek, amelyben a teljes demográfiai és anyagi keresztmetszetet meg kellett adni, a világi és vallási vezetők név szerinti megjelölésével. 127 Megnevezés Dombóvár Dunaföldvár Szervezet neológ neológ Elnök dr. Bárány Lipót Deutsch István orvos kereskedő Rabbi dr. Friedmann Hillel dr. Scheiber Sándor Tagok száma 700 289 Adófizetők száma 196 21 Iskola elemi elemi Tanítók száma 1 1 Növendékek száma 17 18 Hitközségi alkalmazottak sz. 5 3 Hitközségi intézmények és szervezetek Chevra Kadisa, Nőegylet Nőegylet A széles körű és tervszerű előkészítés után, amikor már a beérkezett jelentések alapján szinte teljes ismerettel bírtak az akkori Magyarország zsidó lakosságáról, adta ki a rendelkezést a Sztójay-kormányzat a gettóba költözésre. Bonyhádon 1944. május 2-án tették közhírré, hogy a bonyhádi zsidóknak 3 napon belül a gettóba kell költözniök. Elmenetelük előtt leltárt kell készíteniük laká84