Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Schweitzer József- Szilágyi Mihály: A Tolna megyei zsidók története 1868-1944 • 51

ság vezetőihez, amelyekben megadták a bécsi zsidók lakcímét. Bonyhád is megkapta a jegyzéket, s mindkét nőegylete hetenként közel ezer darab 20 dekás élelmiszercsomagot adott fel a postán „minta érték nélkül" felirattal. Néhány hónap múlva a magyar hatóságoknak feltűnt az akció és betiltották.

115 A zsidó-keresztény együttélés útját egyengették azok a gesztusok, amelyek a községek és intézmények célkitűzéseinek megvalósítását szolgálták. Az 1870 óta fennálló bonyhádi evangélikus gimnázium felszereléséért sokat tettek a helybeli zsidók. Dr. Rozenstein József orvos végrendeletében ezer forintos alapítványt tett, kamatait zsidó és keresztény diákok egyaránt élvezhették, ha szegény sorsúak és jeles tanulók voltak. Raubitschek Izor könyvkereskedő 1877-ben sok könyvvel gyarapította az iskola könyvtárát. A bonyhádi gimnázium évkönyveiben 53 zsidó ember adakozását örökítették meg.

116 Fennállása 90. évfordulóján (1930-ban) a Pirnitzer József és Fiai kereskedő cég ötezer pengős alapítványt tett a Bezerédj István nevét viselő szekszárdi felsőkereskedelmi iskola szegény sorsú, kiváló előmenetelű diákjainak támogatására. Érdemes megfigyelni, hogy minden diáktámogatás a szociális helyzet mérlegelésén kívül kikötik, hogy csak jeles előmenetelűt illet meg a segély. A szekszárdi Garay gimnázium felépítésére 1892-ben 500 koronát ajánl fel a Pirnitzer cég. A keresztény és zsidó elesettek istápolására Pirnitzer Antal és neje Ornstein Klára 4 millió koronás alapítványt tesznek 1924-ben. Rosenberg Mátyás Bátaszékről, dr. Leopold Kornél Ózsákpusztáról a Szociális Misszió szekszárdi szervezetének 5-10 mázsa kenyérlisztet juttat el adományként az I. világháborút követő első években. A szekszárdi Erdős Nándor pék (hitközségi elnök) ebben az időszakban egy-egy alkalommal ingyen ellátja a fogház rabjait friss kenyérrel.

117 Manapság talán csodálkozunk azon, hogy az első bonyhádi zsidó templom felépítéséhez az ottani keresztények készpénzsegéllyel és kölcsönökkel járultak hozzá. A zsidók ezt kamatos kamatostul viszonozták. Rubinstein Mátyás szekszárdi főrabbi 1904-ben az elsők között nyitja ki pénztárcáját a római katolikus kisdedóvó és menhely támogatására. Hitsorsosai közül többen is követik példáját. Linhardt Ignác zsidó főkántor az evangélikus templom építése javára hangversenyt ad a szekszárdi dalárda élén 1909-ben. Hirsch Ignác a majsamiklósvári uradalom nagybérlője rábeszéli a községet, hogy húszezer koronát adjanak a tamási gimnázium létrehozására. Fried Bernát a cég 150 éves fennállásának az emlékére több mint százezer pengős költséggel kultúrházat építtet Simontornyán és gondoskodik a község központját keresztül szelő Sió-híd és környéke villanyfénnyel való ellátásáról. Lorschy Béla gyönki cipőgyáros a szegényalap javára műsoros estét szervez, a vidéki jegyváltók között budapesti, kőszegi és tolnanémedi zsidók is vannak. A nyári felhőszakadás árvízkárosultjainak Leopold Sándor ózsáki földbirtokos pénzadományokat osztogat Kistormáson, Kölesden és Varsádon (1911-ben). A szicíliai földrengés áldozatainak megsegítésére a szekszárdi kereskedő ifjak zártkörű táncestélyt rendeztek, s mint a névsorból kiderül, mind a rendezőség tagjai, mind a jegyváltók zöme zsidó volt. A lengyeli keresztény iparosok szegény sorsú gyermekeinek iskolai tankönyv beszerzésére is műkedvelő előadások árbevételéből gyűjtötték össze a fedezetet. A nagydorogi izraelita hitközség is rendszeresen pénzadományokatjuttatott el a szekszárdi gimnázium és polgári iskolák igazgatóihoz, hogy belátásuk és a diákok érdeme szerint osszák fel.

118 Természetesen a gyermeknapok költségeihez is hozzájárultak a zsidó családok, akárcsak az ínségkonyhák fenntartása is közös teher volt. A „ Vörös Félhold" mozgalom 1915-ben a „török katona bajtársak" ápolását tűzte ki célul maga elé. Az 79