Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Schweitzer József- Szilágyi Mihály: A Tolna megyei zsidók története 1868-1944 • 51

legtöbb az izraelita vallású, kik nemcsak érzelemben és nyelvben, hanem névleg is ma­gyarok akarnak lenni. " ,07 A magyar nyelv terjesztéséért, eredményes oktatásáért indított országos moz­galomnak megvoltak a Tolna megyei zsidó úttörői is. 1868-ban, a dunafóldvári izr. hitközség elnökévé megválasztott Spitzer Lipót elfogadtatta a vezetőséggel, hogy az imaházban a királyért elmondott ima ne héberül, hanem magyarul hangozzék el. Az 1873-ban szerződtetett tanítóktól tökéletes magyarnyelv-tudást követelnek meg. El­ső rabbijuk Fischer Kohn fia: Makai Emil költő, aki többek között Juda Halévi és Sala­mon Ibn Gabiről 11-14. századi lírikusok verseit héberről magyarra fordította. 108 A dunaföldvári izr. iskola növendékei magyar nyelven adják elő szavalataikat az iskolai ünnepélyeken. A tudósító nem mulasztja el megörökíteni Herczog Dá­niel érdemét, aki „a legmagyarosabb szellemben neveli őket; megcáfolja azt az állítá­sát, mintha az izr. iskolákban germanizálnák a növendékeket. " m Úgy tűnik, hogy sem országos, sem dunaföldvári viszonylatban nem általános a magyar nyelv előnyben részesítése a némettel szemben. Az imént említett hírlap, nem sokkal az izr. tanító érdemeinek méltatása után megrója a helybeli főrabbit (E. H. Kohn), mert Bölcskey Benjámin népbankigazgató gyászszertartásán németül beszélt az egybegyűltekhez. Hazánk 477 izr. hitközsége közül 85-ben tartották ma­gyarul a szónoklatokat egy 1898-ban végzett felmérés szerint. 110 A bonyhádi kongressusi hitközség alapszabálya - a nagyrészt németül beszélő hívek igényét szem előtt tartva - évi két alkalommal német nyelvű szónoklatok tar­tására kötelezi a rabbit. Az első világháború vége felé már nem ragaszkodtak a múltszázad közepén hozott határozat szigorú betartásához. Az ortodox hitközség tagjai közül számosan galíciai, lengyel és orosz nyelvű bevándorolt zsidóval kötöt­tek házasságot, velük németül és jiddisül beszéltek. A magyarosodási mozgalom kezdeti időszakában a magyar nyelvtől való ide­genkedés az ortodoxoknál a hagyományhűség egyik kifejezője. Még a két világhá­ború közti években is családi körben csak németül beszéltek, a zsinagógában jiddis nyelvű prédikációkat hallgattak. A kongresszusiak viszont már otthon is meghono­sították a magyar nyelvet. 111 Az elsőként említett dunaföldvári iskola magyar nyelvű oktatási eredményeit követte a paksi ortodox és statusquo iskola testülete; hírt adnak a lapok Kornstein Ignác hőgyészi, Kuttner Mayer és Spitz Cecília bonyhádi izr. tanítók erkölcsi és anyagi elismeréséről is. 112 Keresztény és zsidó együttélés a jótékonykodás tükrében A zsidóknak a társadalomban betöltött szerepéről és környezetéhez viszo­nyulásáról meggyőző adatokat szolgáltatnak a jótékonykodási akciók. A Talmud egyik sarkalatos parancsa (micvá) gyakorlásának kereteit leginkább az izraelita nő és leányegyletekben, sokhelyütt a Chevra Kadisaként ismert ún. „Szentegyletekben "ta­láljuk meg. Külön tanulmányt kívánna a zsidó egyletek jótékonysági szerepének tüzetes vizsgálata. Szűkös kereteink között csak néhány jellemző vonást ismertetünk. A bonyhádi Chevra Kadisa 1753-ból való szabályzata, később a Nőegylet, a Leányegy­let, a Betegsegelyző és Komasági Egylet a szegények, a betegek, a továbbtanulásra alkalmas fiatalok, a szegény sorsú, erkölcsös lányok kiházasításának segélyezését vállalják, s mindezekhez a pénzügyi fedezetet is előteremtik. A dunaföldvári ÍZT. szegényeket segélyező „Maszkil el Dal" egylet konkretizál­ja a működési költségek pénzügyi forrásait: felvételi díj, önkéntes befizetések, felül­77

Next

/
Oldalképek
Tartalom