Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Schweitzer József- Szilágyi Mihály: A Tolna megyei zsidók története 1868-1944 • 51

gyes házasságok. Hasonlókat látunk a magyar törvényhozásban: az 1077. évi szabolcsi zsinatot még sok jogalkotás követett és több ízben kénytelenek voltak enyhíteni a szigort. Rosenberg Sándor aradi főrabbi 1895-ben nagy feltűnést keltett azzal, hogy templomi esketés alkalmából vegyes házasságot áldott meg. A magyarországi zsidók többsége nem értett egyet ezzel az újítással. A pécsi izraelita hitközség viszont szimpatizált vele, ezért a szekszárdiakat is felkereste levlével, s jelezte, hogy a maga részéről üdvösnek tartja a vegyes házasságok templomi megáldását. Az ilyen kérdésekben konzervatív felfogású szekszárdi hitközségi elnök, Leopold Sándor arra hivatkozva, hogy a „testvérközösség átiratából csak az tűnik ki, mit tart kívánatosnak, ellenben, hogy saját kebelében mit fog életbeléptetni, arról nem tétetik említés... ennélfogva az átirat fölött egyszerűen napirendre tér" a szekszárdi hitközség vezetősége.

94 A vegyes házasságok Tolna megyei történetében Dunafóldvárt illeti meg az elsőség. Dr. Spitzer Károly izraelita ügyvéd eljegyezte a római katolikus Kócsy Júliát. „Ez lesz az első keresztény és zsidó között kötött polgári házasság" - adja hírül a sajtó. A vőlegény diszpenzációért fordult Tolna vármegye alispánjához. Egy év múlva Zombáról származó hír szerint Márkus I. budapesti izr. vállalkozó polgári házasságot köt Fuchs Emma rk. kisasszonnyal, a Juhépusztai gazdatiszt leányával. A menyasszony tanúja Dőry Dénes főrendiházi tag.

95 /. Kikeresztelkedések Az első kikeresztelkedésre a 18. század második felében Pakson és Simontornyán kerül sor. A „cuius regio, eius religio"- akié a föld, annak a vallását kell követni valószínűleg nemcsak a földesurak, hanem a kézművesek is érvényesítették a háztartásukban élő árvagyerekekkel. Pakson az elhunyt Salamon zsidó fiát, Jakabot Pauer Antal szűcsmester magához vette, gondoskodott ellátásáról, képzéséről, ezért természetesnek tartotta ő is, a plébános is, hogy megkereszteljék. A keresztségben gazdája nevét: Antalt kapta. Gróf Styrum Károly földbirtokos vallási türelmetlensége miatt 1758-1795 között Simontornyán nyolc alkalommal került sor erőszakos katolizálásra, köztük Stern Jakab szombathelyi rabbi 35 éves lányát, Magdát is megkeresztelték 1795-ben.

96 A bonyhádi zsidóknak az Országos Rabbiképző Intézet levéltárában őrzött születési anyakönyveiben olvasható, hogy az 1868-ban Bonyhádon született Lustig Sára Pécsre kerülvén 1892-ben katolizált. Ugyanott találkozunk Lőwenheim Adolf és Pollák Malvin kikeresztelkedésének adatával. Négy év múlva a Tolnavármegye című lap egy-egy miszlai és dunaföldvári kitérésről tudósít. Hernnhut Ábrahám Miszláról Budapestre költözik, s ott a keresztségben az Antal nevet kapja. Herczeg Jakab Jenő dunaföldvári születésű, de már pesti lakos a Jenő-Tivadar keresztnevet viseli.

97 Óriási érdeklődés kíséri Somogyi Vilmos bedegi jegyző és neje Barth Hedvig, valamint két gyermekük kikeresztelkedését, - adja hírül a Tolnamegyei Közlöny 1896. évi december 13-i száma. Dr. Fent Ferenc szekszárdi apátplébánosnak jutott a tisztség, hogy Elbert Izsó vasútmérnököt megkeresztelje.

98 Ozorán a rk. templomban Rémai Izidor tiszthelyettes az izr. vallásból kitérve 1911-ben az ImreGyula keresztnevet veszi fel.

99 A Szekszárd-szerte nagy népszerűségnek örvendő dr. Kelemen (Klein) József tisztiorvos és családja 1926-ban keresztelkedik ki.

100 A harmincas évek tömeges kitérései közül egy az ágostai ev. egyház sorába került dr. Reich Géza 40 éves ügyvédet említjük meg, aki sokadmagával Budapesten keresztelkedik ki.

101 A bonyhádi zsidók monográfusa szerint különösen a kongresszusi hitközség értelmiségi tagjai sorából tértek ki. Az 1920-as években egy Lőwy nevű ortodox dá75