Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Schweitzer József- Szilágyi Mihály: A Tolna megyei zsidók története 1868-1944 • 51

híre nyomán a londoni lapok szerint Trebitsch Lincoln még mindig él, mi több, egy ceyloni újságíró ezt megtoldotta azzal, hogy levelet kapott tőle a Himalája hegység déli oldaláról, Darjeelingből, ahol a mi Körösi Csorna Sándorunk több mint száz éve meghalt.

90 Vannak emberek, akik úgymond világhírre vergődnek. Cirkuszi akrobaták, fejszámolók, sportolók és énekesek soroltatnak ebbe a kategóriába. Ezekben a műfajokban is megtalálhatók a zsidók. Most csak példaszerűen idézek fel néhányat. „Zoli bohóc"-\\dk ismeri az idősebb korosztály az 1885-ben született, dombóvári Hirsch Zoltánt, akit a bádogosmesterség elsajátításánál jobban érdekelt a pécsi Schmitt cirkusz világa. Ritka alacsony termetét kihasználva elhatározta, hogy megnevetetti a világot. Pesti sikereit a londoni Olimpiában folytatta. Itthon Kosztolányi Dezső is riportot készített vele. 1930-ban kiadta „Kis ember nagy élete" c. könyvét. A fasizmus nem kegyelmezett „a világ legkisebb emberének" sem.

91 Az ugyancsak dombóvári Mandllmre kemény ökleinek köszönhette hírnevét. A szintén zsidó Adler Zsigmond edzői irányításával tagja lett a magyar válogatott csapatnak. Európa-bajnoki ezüstje mellé - vélhetően - csak azért nem jutott az aranymedáliához a berlini olimpián, mert - pechjére - egy „birodalmi német" öklözővel került egy súlycsoportba. Mandl is a fajgyűlölet áldozata lett 1944-ben.

92 Pataki Ármin nagykereskedő fia Ferenc fejszámolóművészként szerzett szülővárosának, Dombóvárnak és hazájának dicsőséget. „Hazai pályán" kívül is - mint ismeretes - voltak sikeres fellépései.

93 Asszimiláció Egy társadalmi kisebbségnek az őt körülvevő többséghez, annak civilizációjához és kultúrájához való alkalmazkodását asszimilációnak nevezzük. Maga a folyamat egésze, azaz a többség szokásainak, tulajdonságainak, vallásának, nyelvének átvétele többnyire hosszabb időszak alatt megy végbe. Minden nép, így a zsidóság életében is nagy fontosságot tulajdonítanak e folyamatnak. E nép sohasem zárkózott el mereven más kultúrák befogadása elől, többsége azonban még a nagy hatású hellén szellemi áramlatok megismerése után is hűséges maradt fajtája kultúrörökségéhez, a kisebbik rész felszívódott az őt körülvevő népek tengerében. Történelmileg igazolt tény, hogy valahányszor az államhatalom kedvezett a zsidóságnak, jogegyenlőséget biztosított neki, annál nagyobb volt a beépülésre való hajlandósága. Egyik mutatós példa erre Olaszország vidéki zsidóságának 1870 óta bekövetkezett teljes körű asszimilálódása, míg a nagyvárosokban megmaradtak a vallásos tradíciók őrhelyei és intézményei. Mint látni fogjuk, a vegyes házasságok elterjedése meggyorsítja a beolvadást, természetesen országonként különböző intenzitással. Míg a skandináv államokban, Németországban, Olaszországban és Franciaországban a vegyes házasság térhódítása a zsidóság nagyméretű lemorzsolódását eredményezi, a növekvő számú angol és északamerikai zsidóság csupán a szellemi integrálódást tartja szükségesnek. Azt vallja, hogy az asszimiláció lehetővé teszi a fejlődést, fel kell szívni mindazt, ami értékes, ami előrevivő a keresztény civilizációban. Az iszlám országaiban szinte ismeretlen fogalom a beolvadás, hiszen a zsidó kultúra általában lényeges mértékben felülmúlja a befogadó ország népeinek szellemi színvonalát. A Bibliából tudjuk, hogy a zsidóknál mennyi prófétai szózat hangzott el a szomszéd népekkel való keveredés ellen, - nyilván eredménytelenül. A legkárosabb keveredés a vegyes házasságokból adódik. Az ősidők óta megújított tilalomfák arra engednek következtetni, hogy a zsidóság történelme során mindig voltak ve74