Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Kaczián János: Adatok a koalíciós évek egyesületeinek történetéhez • 121

volt együttműködni az új demokratikus ifjúsági szervezetekkel, de erősebbnek bizonyult az ettől elzárkózók felfogása, amelynek következtében az Országos Szövetség helyi szervezetei elszigetelődtek és a baloldali támadások célpontjai lettek. A támadásra az is okot adott, hogy a KALOT (és a KJE is) 1941 októberében szerződést írt alá a Leventével arról, hogy részt vesz a fiatalok katonai előképzésében. Sajnos ezt az egyezséget még 1944-ben is fenntartotta. Igazi közösségi értékek is elvesztek annak következtében, hogy kompromisszumok helyett a belügyminiszter feloszlatta ezeket a szervezeteket. Erre az 1946 nyarán lefolytatott vizsgálat után került sor. Akkor szűntek meg megyénkben a r. k. lányok számára 1929-től alakított KALÁSZ-szervezetek is, összesen húsz.

51 Egyesületeink egy része sajátos közművelődési és művészeti céllal alakult, igazodva az iskolán kívüli népművelés, majd a szabadművelődés korszakának követelményeihez. Hogy a koalíciós években lassan ezek is felbomlottak, nem a közvetlen tiltásuk az oka, hanem az a hangulat, amely általában bizonytalanná tette a még oly hasznos egyletek sorsát is. Köztük olyan művészetbarátokét, mint a Szekszárdi Színpártolók Egyesülete (alakult 1891-ben) és a Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Kör (1931-től). Különösen az utóbbi volt igen tevékeny. Jelentős érdemei vannak az irodalmi és művészeti ismeretterjesztésben, az írók és olvasók, a művészek és közönségük találkozásában, megyénk irodalmi emlékeinek ápolásában.

52 Az egyházak előszeretettel foglalkoztak az ifjúsággal. 21 ilyen önképzőkör, szakegylet és közművelődési társaság maradt fenn a háború után és pár évig még próbálták hatókörükben tartani a tanköteles koron túli fiatalokat. Az önképzésre nevelés, a közhasznú ismeretek nyújtása mindig szigorú valláserkölcsi és - a kor felfogásának megfelelően változó - hazafias szellemű neveléssel párosult. 1895-től 1949-ig kísérhető figyelemmel ez a folyamat, pl. a Paksi Protestáns Ifjúsági Egyesület, a Bátaszéki Katolikus Önképzőkör megalakulásától kezdve a Dombóvári Napsugár Leánykör 1949-ben történt feloszlatásáig. A Decsi Ifjúsági Egyesület (alakult 1913-ban) a szorgalom, hűség józanság, takarékosság és a családi érzés tanítása mellett azt is előírta, hogy „A tagoknak nem szabad az egyesület kebelében külön vallási, vagy politikai irányú csoportokat képezni, vagy ilyenek felett vitatkozni... " A dombóvári „napsugarak" - így nevezték a leánykör tagjait - a hitoktatáson kívül előadásokon, közös éneklésen, táncos-játékos délutánokon vettek részt. Közben történelmi, képzőművészeti, öltözködési, viselkedési ismereteket szereztek és felkészítést kaptak a családi életre is.

53 Működött 1945 után néhány, a nevében is közművelődési és szabadművelődési egyesület, de ezek sem tudtak fennmaradni. (Pl. Tengelicen, Várdombon.) Olyan szervezeteknek nőtt meg a befolyásuk az ifjúság körében, amelyek a koalíciós évek nyílt és sokszínű politikai életében játszottak mind nagyobb szerepet.

54 Tolna megyében a nagy hagyományú kulturális egyesületek java készen állt arra, hogy beilleszkedjen az iskolán kívüli népművelést követő szabadművelődés kereteibe. Erre a VKM is számított és már 1945 őszén tisztázni kívánta, hogy miben látja az állami népművelés feladatait. A népművelés megszervezése tárgyában kiadott körlevelében kifejti, hogy „A demokratikus politikai fordulat új helyzet elé állította az iskolánkívüli népművelés munkáját. Az alsó társadalmi rétegek politikai hatalomra tettek szert, kezükbe vették sorsuk intézését, így önművelődésük irányítását is. Az iskolánkívüli népművelés egyszeriben a társadalom öntevékenységévé lépett elő." Pártok, szervezetek, egyesületek vették át a munkát, és ezt a hivatalos népművelésnek tudomásul kell vennie. A VKM szerint most az a feladata, hogy befolyásolja ezt a népművelést, szervezőit nyerje meg egy nemzeti kultúrmunkára, ha szükséges kezdeményezzen és a maga szellemi-anyagi erejével támogassa az arra érdemeseket. 134