Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Kaczián János: Adatok a koalíciós évek egyesületeinek történetéhez • 121

többirányú tevékenységéből a meghatározó vált a besorolás szempontjává. Alig van olyan egyesület, amelynek ne volna valamilyen kulturális vonatkozása, alapfunkcióinak megfelelően mégis pl. érdekvédelmi társulásnak kell tekinteni. Ezekből következően a koalíciós években még létező mintegy 900 egyesületet hét csoportban vizsgáljuk: /. Szakmai és érdekvédelmi egyesületek; 2. Társasági és kulturális egyletek; 3. Sportegyesületek; 4. Önsegélyző és másokon segítő egyletek; 5. Gazdasági céllal alakult társulatok; 6. Politikai szándékot kifejező egyesületek; 7. Az egyházak belső életét erősítő egyesületek. Összefoglalónk egyik forrása az az egyesületi nyilvántartás, amely a belügyminiszter utasítására készült 1944 nyarán. Ha valamelyik egyesület elmulasztotta a központilag szerkesztett kérdőív kitöltését, nem tekintették működőnek és a nyilvántartásokból való törléséről intézkedtek. Ezen a kérdőíven kellett először számot adni az 1520/1944. ME-rendelet 1. § (3) bek. alapján tett azon intézkedésről, hogy az egyesület „a zsidófajú egyének törlését és a szabadkőműves tagok kizárását végrehajtotta-e?* A nyilvántartás számára összegyűjtötték az egyletekre vonatkozó alapadatokat (alakulásának éve, jóváhagyott alapszabályzatának száma, tevékenységi köre, taglétszáma, bevételei), részletes elszámolást kérve az egyesület ingó- és ingatlan vagyonáról is. A hasonlójellegű egyesületeket összevonva, több mint harmincfélét mutattak ki, összesen ezret. Legnagyobb számban olvasókörök, tűzoltóegyletek, társaskörök és a Volksbund szerepel az összeírásban. Minden település küldött jelentést a nyilvántartáshoz, a lista mégsem tekinthető teljesnek, mert pl. nem terjed ki a később szintén ellenőrzött egyházi egyesületekre. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a lakóhelyi egyesületi törzskönyvek elég gyakorinak bizonyult pontatlanságait sem. Itt kell szólni még egy lehetséges eltérésről. Az 1944-es statisztikában előfordul, hogy egy-egy község, mint működő egyesületről ad számot a legeltetési társulatról vagy a hegyközségről. (Pl. Dunaszentgyörgy, Paks, Paks-Csámpa stb.) Ezeket minden észrevétel nélkül besorolták az egyesületek közé, de nem kifogásolták, hogy a települések többsége kihagyta őket a nyilvántartásból. Tekintettel arra, hogy a későbbi évek ellenőrzései nem érintették a hegyközségeket, legeltetési társulatokat és erdőbirtokosságokat, ezekkel a gazdasági társulásokkal most mi sem foglalkozunk.

2 Az 1944-es nyilvántartás lett a kiindulópontja az 529/1945. (február 26.) ME sz. rendelet végrehajtásának. Ez a rendelet a fegyverszüneti egyezmény értelmében a fasiszta politikai és katonai jellegű szervezetek feloszlatásáról intézkedett. Összesen 25-féle egyesületre vonatkozott, a Levente Egyesülettől a Magyar Országos Véderő Egyesületen (MOVE) át a Turul Szövetségig. Vagyonukat azonnal zár alá kellett venni. Erdei Ferenc belügyminiszter júliusi végrehajtási utasításában a még fennmaradó egyesületek működésének egy átfogó felülvizsgálatáról van szó, különös tekintettel az 1939. január óta kifejtett tevékenységre. A rendelkezés 2. pontja alapján azt vizsgálták, hogy „érvényesültek-epolitikai szempontok az egyesület működésében? Állást foglalt-e az egyesület a nemzeti szocialista, fasiszta és más demokrácia ellenes politikai pártok, vagy mozgalmak kérdésében, továbbá a baloldali politikai pártok ellen, illetve ezek tagjai ellen tagságuk miatt folytatott üldözések, a népellenes törvények és a Németország oldalán való háborúbalépés, illetve háborúviselés kérdéseiben." A jú122