Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Tanulmányok (Szekszárd, 1991)

Kaczián János: Adatok a koalíciós évek egyesületeinek történetéhez • 121

lius 23-án kelt alispáni intézkedés augusztus 10-ig adott határidőt az ellenőrzés végrehajtására. El kellett számolni az egyesület vezetőiről és azokról a tagokról is, akiknek a magatartása esetleg népi-nemzeti érdekeket sértett. Amelyik egyesület még nem intézkedett volna az ilyen személyek ellen, azok számára sürgető intelem volt a rendelet 5. pontja, amely alapján azt vizsgálták; „Az egyesület a változott viszonyoknak megfelelően milyen intézkedéseket tett saját hatáskörében abból a célból, hogy az egyesület működését a demokratikus szellemmel összhangba hozza és a nemkívánatos vezető személyeket vagy tagokat az egyesületből eltávolítsa?'

6 A felülvizsgálat számos nehézséggel járt, elhúzódása miatt a jelentéseket sürgető országos és megyei körlevelek sora jelent meg. Legnagyobb gondot a helyi nyilvántartások pontatlansága és az egyleteknél őrzendő alapdokumentumok hiánya okozta. A kilátásba helyezett megszüntetés és vagyonzárlat hírére sok helyen hirtelen „elvesztek" az alapszabályok, a pénztárkönyvek és a vagyonleltárak. Gyakran csak a tisztségviselők szóbeli bejelentésére hivatkozhatott az ellenőrző kiküldött, jegyzőkönyvileg rögzítve, hogy az egyesület ugyan nem rendelkezik alapszabályzattal és vagyonnal, de működésének engedélyezésére számít. Még tartott az egyletek felülvizsgálata, amikor a belügyminiszter szigorító intézkedéssel szabályozta az új egyesületek megalakulása körüli eljárást. Fontos államérdekekre hivatkozva az alispán kötelességévé tette, hogy minősítse az új kezdeményezéseket és vizsgálata terjedjen ki a következőkre is: - A megalakulásnál érvényesültek-e politikai szempontok és ha igen, milyenek? - Az egyesület irányítói milyen magatartást tanúsítottak 1939. január 1-je óta? - Megtörtént-e a vezetők és a működést meghatározó személyek igazoltatása, magatartásuk nem sértette-e a magyar nép érdekeit, nem folyik-e ellenük népbírósági eljárás? „Ezeken túlmenően bizalmas nyomozás útján állapítsa meg - szól a belügyminiszteri utasítás -, hogy az egyesületet megalakító egyének milyen politikai párthoz, vagy egyesülethez tartoztak a múltban. "A nyomozásnak ki kellett térnie az érintett személyek esetleges korábbi lakóhelyén tanúsított magatartására is.

4 Lényegében 1949 tavaszáig, az egyesületek feloszlatásával járó ellenőrzések utolsó nagy hullámáig érvényben voltak azok a két világháború közötti jogszabályok, amelyek az egyletek alakítása, engedélyeztetése és ellenőrzése tárgyában rendelkeztek. (Megszűnt az a kedvezmény, hogy ha az újonnan alakuló egyesület 40 napon belül nem kapott törvényhatósági választ, az ideiglenes működését megkezdhette.) Előírásaik szerint egy alakulási kérelem felterjesztéséhez mellékelni kellett a közgyűlés által elfogadott alapszabályzat 6 példányát, az alapító tagok jegyzékének (név, születési hely és idő, foglalkozás, lakás, szülők neve) 5 példányát, az egyesület tisztikarának részletes névjegyzékét szintén 5 példányban, és ezeken kívül az alakulást, az alapszabályzat elfogadását kimondó közgyűlés jegyzőkönyvének 5 példányát is. A szakfelügyeletet ellátó szaktárcák is igényt tarthattak különböző alapdokumentumokra, így nem csodálható, hogy a gyakori ellenőrzések után az egyesületi irattárak csak nagy hiányokkal maradtak fenn. 1948 szeptemberében a BM újabb körlevélben hívta fel a vármegyék figyelmét az egyesületek szigorúbb ellenőrzésére, mert a minden év júliusában teendő, összefoglaló jelentési kötelezettségéről több megye megfeledkezett. „Tudomásom van arról is - szól Kádár János belügyminiszter körlevele -, hogy egyes intézetek, intézmények, szervezetek keretein belül szociális, kulturális, hitbuzgalmi stb. tevékenység címén köztársaságunk demokratikus intézményei elleni, népellenes és demokráciaellenes zavartkeltő tevékenység folyik." Több helyen az alapszabályzattól eltérő műkö123