A főlevéltárnok. - Dr. Hadnagy Albert élete és munkássága [Tolna Megyei Levéltári Füzetek 1.]- Tolna Megyei Levéltár (Szekszárd, 1991)

VÁLOGATÁS DR. HADNAGY ALBERT MUNKÁIBÓL

megyében is úrrá lett az egyszerű jobbágy lelkeken, bár a nyugati megyékkel ellentétben tarka mesékké itt még alig változott át. Más megyékhez hasonlóan innen is megindultak tehát a jobbágyi panaszok a királynőhöz, telve a jobb jövőbe vetett hittel és reménységgel. Ezek közül a legjellemzőbb a gerjeniek panasza, amelyből félreérthetetlenül kiviláglik az állami adó és a boldogabb jobbágyi sors közötti szoros és a bécsi udvar által ügyesen köztudatba dobott összefüggés, mely aztán a Mária Terézia irányában megnyilvánult hitet a jobbágyok széles rétegeiben misztikummá fokozta. Mária Teréziának a jobbágyok sorsa iránt tanúsított érdeklődése a naiv paraszti hit során már egészen irántuk való anyai szeretetté magasztosodott és a gerjeniek ezt a szeretetet annyira komolyan vették, hogy a többiektől eltérően írásukban a királynőt végig tegezve emlegetik. „Tudjuk, hogy királyi székedtől jön ki mindenkor az igazság és irgalmasság és ezért mutatjuk ki földesuraink által régi sok eszendoktol való terheltetésünket és hogy az esztendőnek nagyobb részét robotban kell eltöltenünk. Felséged adója nincsen terhünkre és nehézségünkre, hanem inkább gyönyörűségünkre és ezt meg is szerezzük, de a súlyos roboiterhek miatt magunkat és gyermekeinket táplálni sem tudjuk, még jobbágyi sorsunkhoz képest sem. Hazánk felséges királyától, mind édesdeden és kegyelmesen szoptató nagy igazságú dajkájától várjuk könnyebbségünket és megsegítésünket. Legyél nékünk bíránk s mi örök hűséggel szolgálunk Néked", írják többek közt levelükben. Alig hihető, hogy a magyarság történelme során az adófizetők az adófizetést valaha is gyönyörűségnek tekintették volna. A gerjenieknek ez a feltűnő túlzása azonban a már elmondottak alapján könnyen és világosan érthetővé válik, hiszen az adófizetésnek még a nagyobb mérve is valóban gyönyörűség lett volna számukra, ha ennek fejében a jobbágyi terhek java részétől megszabadulhattak volna. Erről azonban szó sem lehetett. A gerjenieknek ez az adófizetési készsége élesen világít reá arra az összefüggésre, amely Mária Terézia jobbágyvédő politikája és az adófizetés egész kérdése közt elválaszthatatlanul fennállott, a jobbágyi társadalom széles rétegeibe mindenütt ellenállhatatlan erővel behatolt és a gerjenieket már arra késztette, hogy a királynőnek ilyen nem is nagyon burkolt ajánlatot tegyenek. A paksi jobbágyok még tovább mentek egy lépéssel. Bizonyára hozzájuk is eljutott az az álhír, igazában mese, hogy a nyugati megyékből sűrűn Bécsbe járó parasztküldötteket a királynő milyen kegyesen fogadta s arcukat megveregetve panaszuk alapján a jobbágynyúzó nádort méltóságából tüstént elcsapta. Útra keltek tehát ők is nótáriusuk vezetése alatt Bécsbe a császári udvarhoz abban a reményben, hogy panaszaikra és sérelmeikre ott biztosan gyógyírt találnak. Visszafelé jövet nem is késtek dicsekedni, hogy Mária Terézia milyen kegyesen fogadta őket és hogy megígérte nekik, miszerint ügyükben levelezni fog velük. Székesfehérvárott azonban összetalálkoztak Rosty István paksi közbirtokossal, aki annyira sarokba szorította őket, hogy bevallották, miszerint Mária Teréziával nem beszéltek, csak az alkirállyal, a későbbi II. József császárral, aki nagy biztatással bocsátotta haza őket, de meghagyta nékik, hogy addig is, amíg az úrbéri ügyekben királyi rendelkezés nem történik, maradjanak csendben és dolgozzanak. Ez a leleplezés azonban nem gátolta meg őket abban, hogy a móriakat meg ne fenyegessék, ha az uraságnak dolgozni mernek, kijelentvén, hogy ez esetben a falut négy sarkában fogják felgyújtani. E fenyegetés hatása alatt a móriak az egész éjszakát virrasztva töltötték el és Rosty István nem ok nélkül írta ugyanakkor ijedten a paksi főszolgabírónak, hogy mit fognak ezek otthon mívelni, ha már idegenben is ilyen vakmerően mernek viselkedni. Tolna megye jobbágyságának egy része az elmúlt évtizedekben már tanújelét adta annak, hogy adott esetben szembe mer szállani a földesúri, sőt még a vármegyei hatalommal is s növekvő osztályöntudata ezeknek az eseményeknek során 75