A főlevéltárnok. - Dr. Hadnagy Albert élete és munkássága [Tolna Megyei Levéltári Füzetek 1.]- Tolna Megyei Levéltár (Szekszárd, 1991)

VÁLOGATÁS DR. HADNAGY ALBERT MUNKÁIBÓL

valóban halálos veszedelmet jelentő gyújtogatását nem piromániás állapotában, vagy pedig valakinek hipnózisa alatt követte-e el, hiszen e gyújtogatásra megvallása szerint semmi oka nem volt. A boszorkányság tehát a század második felében hivatalosan eltöröltetett, de a kíséretében mindig jelen lévő babonaság és hiszékenység tovább uralkodott sokaknak tudatában. Miklós Ferenc paksi lakos el tudta hitetni, hogy ő a tündérek társaságához tartozik és nincsen se doktor, se borbély, se patika, amelyik többet tudna nálánál. Ő átlát az emberi testen, mindenkinek látja tüdejét, szívét, máját, átlát a vízen is és meglátja a Dunában a halakat, látja a földben az ereket és azokban az aranyat és megtudja szüntetni az asszonyok meddőségét. Ő a magyarországi tündérek Tolna megyei képviselője és helytartója. Ezek a tündérek sok százan vannak, s azért kell fizetni az ő gyógyításáért, mert ő a pénznek csak a kilencedrészét tarthatja meg, a többit társainak kell adnia. A vármegye kuruzslásért Miklós Ferencet közigazgatási eljárás alá vonta, melynek során sok vádlója akadt, de sok védője is. Rendkívül érdekes, hogy Szekszárd városának nagyon neves főjegyzője, Benedek János, akiről a Benedek-szurdik és Benedek-völgy a nevét vette, szintén a védők sorába állt és a következő kérelmet intézte Tolna vármegyéhez 1792. évi január 24-én: „Hétesztendősgyermekemet a köszvény összehúzta, úgyhogy a háta is görbe, járni sem tud, hacsak a két térdén nem tartózkodik. Megmutattam őtet Pesten az univerzitásban tanító Stahl kirurgus professzornak, akinek előírása szerint tartoznék a gyermek naponként egy evőkanállal bizonyos patikai italt inni, ismét kellenék a hátán két sebet vágatnom és abba borbéllyal mindennap egy borsószemet tenni és ezt esztendeigfolytatni. Mindezekre pesti doktor Szombati úr azt mondotta, hogy hosszas, mégis kétséges kúra s ez az orvoslásgyötrelemmel is teljes. Alázatosan kérem a tekintetes vérmegyét, méltóztasson ennek gyógyítását a mellékelt bizonyság szerint Miklós Ferenc paksi lakosnak megengedni. A bizonyítvány szerint Miklós Ferenc tökéletes gyógyulást tudott biztosítani egy ugyanilyen betegségben szenvedő beteg gyermeknél. En a gyermekbénulást vélem e gyermek betegségében jelen lenni, miként a bizonyságul felhozott másik gyermek esetében is." A babonaságról még csak annyit: száz évvel ezelőtt még sokat izgatta az emberek fantáziáját bizonyos vasfű, melynek segítségével meg lehet találni a Föld méhében rejlő kincseket. Ennek a vasfűnek a meséjével egy időben az egész ország lakosságát lázba tudták hozni a kincskeresők és Tolna megyében is vannak adatok arra, hogy e vasfüvet sokfele lázasan keresték. Természetesen a kincskeresők hada nem feledkezett el arról, hogy a vasfű megtalálásának költségeire mindenütt összeszedjen annyi pénzt, amennyit csak tudott. Országos viszonylatban elég tekintélyes öszszegeket tudtak összeharácsolni ezzel a mesével. \ Betyárvilág Nincsen lehetőségem arra, hogy ennek az előadásnak a keretében a betyárvilággal részletekbe menően foglalkozzam. Kénytelen vagyok arra szorítkozni, hogy a betyárvilágnak néhány jellemző esetét ismervén, ennek a világnak mintegy keresztmetszetét adjam. Nekem is feladatom, miként azt már sokan előttem mások is megtették, hogy lerántsam e betyárvilágról a romantika leplét és a maga valóságában igyekezzem megmutatni annak belső és külső tartalmát. Nem kétséges, hogy a betyárok nagy része elsősorban katonaszökevényekből tevődött össze. A Habsburg-uralom alatt élő népek mindenike közt annyi katonaszökevény akadt, hogy időnként valósággal újságszerű nyomtatott kiadványok jelentek meg száz és száz szökevény adatainak közlésével. A szökések oka közismert. 102