Testnevelési Főiskola - tanácsülési jegyzőkönyvek, 1968-1970
1968. december 17., rendes ülés
o az 1966/69-tanévi időszak kuja.ta.si témáinak vlzfc>6alatak0i? kiderült, hogy egyrészt a témák megválasztásánál jelentős mértékű spontaneitás mutatkozik, másrészt /az előbbiből következően/ a vizsgálati célokat tekintve aránytalanság mutatkozik. Mig a Főiskola oktató-nevelőmunkáját közvetlenül szolgáló témák száma 9, és további 7 téma foglalkozik iskolai testneveléssel és sporttal, addig a kifejezetten sport kutatási témák száma 35* Az utóbbinak nagy száma még akkor is túlzott, ha figyelembevesszük, hogy ezek részben és közvetve visszahatnak a Főiskola oktató-nevelőmunká— jára is, A vizsgálódás során azt is megállapítottuk, hogy kevés a komplex kutatási téma, valamint az egyes feladatkijelölések között jelentős színvonalkülönbség áll fenn. Kiderült, hogy több oktató kutat azonos témát, és bár vizsgálódási szempontjai?,: és megközelítési módjuk különbözik, mégis a közös tématervek és témacsoportok fokozatos kialakitásjára megérett a helyzet. Ezt nemcsak az egyes tanszékeken belül, hanem tanszékek között is meg lehet valósítani. A Tudományos Bizottság véleménye mindezeken túl megállapította, hogy célkitűzéseink átfogó megvalósításához több témakitüzés hiányzik, és ez nem mond ellent annak a megállapításnak, melyszerint az 51 téma mindenképpen sok és megosztja az oktatók kutatási erejét. A kibontakozást a tudományos munka körültekintő, célirányos és széleskörű tervezésében, és ezen belül - az egyéni tudományos ambíciók fölösleges korlátozása nélkül - a komplex kutatásokban látjuk, A főiskola Oktatóinak a tudományos munkában való részvételét tekintve jelentős fejlődés állapítható meg, hiszen 48 oktató vesz részt kutatásban /Marxizmus Leninizmus: 5 fő, Orvostudományi 7 fő, Neveléstudományi: 7 fő, Testneveléselméleti: 7 fő, Atlétikai 7 fő, Időszaki és küzdősportok: 4 fő/ Sportjátékok: 11 fő/, de még további oktatók bevonására szükség van. Az akadály egyes oktatók nagymértékű oktatási leterhelésében, a kutatási feltételek elégtelenségében és a tudományos munkáról vallott nézetek tisztázatlanságában keresendő. Ez utóbbinak rendezése kizárólag Főiskolán belüli probléma és mindenekelőtt ■ két szélsőség felszámolását feltételezi, Nem megfogalmazottan jelentkezik /valószinüleg csak néhány oktatónál/ a kutatómunka lebecsülése, mely mindenekelőtt az indokolt, vagy indokolatlan ambicióhiányt tükrözi. Ez azonban a szó és a tett egységének vizsgálatával a tanszéki keretekben rendezhető, Nagyobb problémát jelent a tudományos munka fetisizálásából ./. M- 2 -
