Testnevelési Főiskola - tanácsülési jegyzőkönyvek, 1963-1967
1966. november 30., rendes ülés
í-f'k aal egyetemi ifjúság eszmei»»politikai és erkölcsi fejlődésének má3ilc -.icpTstd vonása r hogy tartalmilag, ilméletileg som minden vonatkozásban helyesen ismerik. .-társadalmi fejlődésünk fő törvény szCLriiségsii-c-Jissze függéseit.. a párt politikáját5 e szocialista társraúmle-mnBgltésénok tapasztalatait« Ennek egyik lógjelleozobb példája, hogy Í956 előtti időszak t egyértelműen "sötétnek’1 látják.. Ezt az egyoldalú '’élményt” számos hazai szirplar b és irodalmi alkotás* a nyugati na jtótudógn té"flkur rádióadásuk ? könyvekf folyóirat ok is átéltetik veiül:, : . : Nem egy esetben, ez a fajta látásmód bizonyos cinizmust is szül az egyetemi ifjúság egyes csoportjaiban« A cinizmus többek között a politikai? ideológiai l^érdésok sommás bírálatában is kifejezésre jutc A legtöbb esetben a bírálatot nem követi az egyetem - még sajátosan rájuk tartozó •- erkölcsi-politikai életének-öntevékeny formálása sem. A bírálatnak e sokszor eltorzult formája és a problémákra kapott gyakori polgári jellegű válaszok is forrásai•annak} hogv az egyetemi ifjúság egyáltalán nem elhanyagolható része tulajdonságai közé polgári jellegű jegyeket rósz fel amelyeket érvényesít is életében« Az egyetemisták egy részére jellemző az álobjektív!sás; allúziókat táplálnak és terjesztenek a tőkés országok viszonyairól; ugyanekkor lebecsülik saját eredményeinket és a politikán társadalmi munkát« .}/ Az egyetemi ifjúság eszmei-politikai és erkölcsi fejlődését nagy mértékben befolyásolja ás meghatározza az ideológiai-politikai információk, szintje és mélysége is« Az utóbbi időben néhány politikai jelentőségű esem/ry mutatta meg különösképpen; hogy milyen nagy szükség van az egyetemi Ifjúság véleményének pártos -inr-Qo Az egyetemi *. fjuság éppen sajátosáékor-'" '-..;va - igényli a párt,- és gyors információkat egy-sgy fontos politikai. vagy mc „■ .j.c .. i-uj.: rér+ 5' 'ont03? mert tőlünk eredő Információk híj jár: as egyetemi ifjúság eü. polgári vagy más forrásokból szeres ideológici--politikai ismeret okot, Kivel ma már sok hallgató beszél, egy vagy több idegen nyelven Így egyre több lehetősége van nyugati polgári rádióadók hallgatására; folyóiratokból, könyvekből való tájékozódásra« Sőt, egyre töt* hallgató veszi igénybe, a nemzetközi turisztikát isc Nagyfontosságu tehát- hogy c* ideológiai.-politikai információ megfeleljen alapvető célkltüzeneinknek5 a marxizmus-leninizmus elméletének és gyakorlatának. a párt politikájának« Pontos eredménynek tekintjük? hogy az 1965/66-08 tanévben több mint 5>o felsőoktatási intézményben; párt««s állami és KISZ vezetők időszerű politikai-ideológiai kérdésekről sokoldalúan tájékoz tattal: az egyetemi ifjúságot a A KISZ KB azután nagyobb lehotő.3éget teremt ahhozr hogy a párt-; állami és tömegezervozeti vezetők, neves közéleti személyek tájékoztassák az egyet-*ml- ifjúságot., Az egyetemi KlSZ-szervezetek gyakrabban kérjék fel a megyei? városi, egyetemi párt~? állami vezetőket, a társadéiomtudemányi oktatókat is az időszerű, problémák vitáinak vezetésére, előadások tartására«, 4/ a marxizmus-l'eninizmus elsajátítása 6a meggyőződéssé válása? a párt politikájának és a KISZ célkitűzéseinek helyes megértése csakis a társadalmi -közéleti tevékenység utján érhet ' oi a f Isőoktatási intézményeken belül éppen úgyr mint c társadalmi élet minden területén} mert az egyetemi ifjúság nevelése nem izolált pedagógiai világban folyik, hanem társadalmunk egész terepén, egész valóságanyagán.« Mégis szinte elenyésző az a tapasztalat szerző politikái terop. amelyet napjainkban az egyetemi, ifjúság társadalmi-közéleti tevékenységéhez. politikai -negedzéeéhez nyújtunk« Ezért nem eléggé szintotizálódik és tudató-Mi
