Testnevelési Főiskola - tanácsülési jegyzőkönyvek, 1963-1967
1966. november 30., rendes ülés
sül r.s « vcLx-e-i, ismor t és gyakorló!t sen, auelyre az ifjúsági mozgalomban :ry i5 év alatt szert tesznek, másrészt ;yakran kielégitatlen marad társadalmi tenniaksrásuk, felslős&^gyLv-c^-rdik., Az egyetemi ifjúságnak - tanulmányai idején - lényegesen kevesebb lehetősége van az enfsktiv társadalmi—közéleti tevékenységre, mint bármely más ifjúsági rétegnek-,. Az egyetemi ifjúság társadalmi-közéleti tevékenysége úgyszólván leszűkül az egyetem belső lehetőségeire és az ifjúsági szervezet munkájára * Ugyanakkor a KISZ szervezetek ser, mindig kapndc lehetőséget megteremteni a társadalmi-közéleti tevékenység végzésére és ezáltal lényegében a hallgatók nem készülnek fel a végzés utáni társadalmi-politikai feladataikra; közülük kerülnek ki azok, akik csak szükebb, szakmai munkájukat ellátó értelmiségivé válni: P Alapvető feladat ezért a hallgatók végzés utáni közéleti feladatokra való felkészítése, az egyetem társadalmi kapcsolatainak /úttörő-szervezet, középiskola, üzem, munkásőrség, honvédség stb. bővítése-./ 5/ Az egyetemi ifjúság - ann íz ellenére, hogy többségét a munkások és parasztok gyermekei alkotják - az osztáiyöntudat, a politikai, általános és szakmai műveltség szempontjából igen Összetett, Az egyetemi fiatalok között szinte minden volt vagy mai társadalmi osztály, réteg, csoport gyermekei »• kisebb-nagyobb arányban képviseltetik magukat, A családi nevelés különbözősége is befolyásolja az egyetemi ifjúság eszmeipolitikai, erkölcsi arculatának fejlődését-, A szülők politikai meggyőződése is i'jen eltérő, ami bonyolulttá teszi a hallgatók politikai-ideológiai gondolkodása, t P A hallgatók az ország több mint 6oo különböző színvonalú iskolájából, a termelésből, a hadseregből kerülnek a 92 felsőoktatási intézménybe, ezért mind az általános és szakmai műveltség szempontéból, mind pe dig a végzett KISZ munkájuk, politikai élményeik és felkészültségeik tekintetében igen különbözőek. Ezenkívül a hallgatók aszerint is különböznek, hogy fővárosi vagy vidéki. a régi boa öle iákkal vagy a még hagyományokkal nem rendelkező iskolákból kerültek '>■ egyetemre, Az '’gyötörni ifjúság összetettsége tehát már az egyetemre kerülje előtt kialakul és utána a hallgatók tovább differenciálódnak, aszerint is, hogy tanulmányaikat 2-3 éves képzésű felsőoktatási intézményben vagy 4-6 éves képzésű intézményben folytatják0 6/ Az egyetemi, ifjúság többségét a 10-24 éves korosztály alkotja, a e korosztály jellemző sajátosságai szintén befolyásolják a hallgatók politikaiideológiai gondolkodásmódját és cselekvéséta E korosztályt főképpen a széleskörű érdeklődés jellemzi, ami pozitiv vonásai mellett negatívumokat is tartalmazhat, gyakran hiányos bennük az állhatatosság,, ezért könnyen mindennel felületesen foglalkozó fiatalemberekké válhatnak. Ebben a korban a fiatalok gyakran nagyvonalúak, mert ahhoz már bőséges tapasztalattal rendelkeznek, hogy ne tsrtscn-k mindent egyformán lényegesnek, ugyanakkor arra nem mindig képesek még, h gy rangsorol á... uk társadalmi értékű legyen, Igen lényeges vonásuk a nagyfokú önállóságra törekvés. Kínosan ügyelnek arra, hogy no kezeljék őket "középiskolásokként”; necsak rendelkezzenek velük, hanem kérjék ki véleményüket, s kapjanak bizonyos önállóságot saját ügyeik intézésében, idejük felhasználásában., Szeretnek a "középpontba” kerülni, de ennek érdekében vannak, akik akár negatív cselekvést is vállalnak vagy feltűnési vágyukat különös ruházkodásban, magatartásban élik ki. Gyakran gondolkodás nélkül r
