Testnevelési Főiskola - tanácsülési jegyzőkönyvek, 1963-1967
1966. november 30., rendes ülés
formájában« ösztönéi álcát es tanulmányú álcát ajánlanak fel a Nyugat—Európába utazó magyar egyeternxsfcákmk a MBF3SZ é más szervek utján, Felerősítik és bátorítják azokat a vitákat, amelyek a sz al allst a társadalom ’’leleplezését" szolgálják« Népszerűsítik azokat az irodaim: és művészeti, alkotásokat , amelyek a szocializmus ’’gyenge, pontjait" mutatják be. A nemzetközi munkásmozgal-• rabon fo~ yó vita és főleg hangneme is felkészületlenül érte diákságunkat és érezhető lizonytalanságot eredményezett az egyetemi ifjúság.- a fiatal értelmiség eszmei-p litikai magatartásában, A társadalom különféle rétegei, azok közvetlen érdekei nézetei, hagyományai- gondolkodásmódja és erkölcsi felfogása között ma még fennálló különbségek és ellentétek is számottevő hatást gyakorolnak az egyetemi ifjúságra, Mindez azt bizonyltja, hogy az egyetemi ifjúság többségét, alapjában ugyanazok a hazai és nemzetközi kérdések foglalkoztatják, mint társadalmi közvéleményünket . a magyar ifjúság egészét., A KISZ KB ezért helyteleníti mindazokat az álláspontokatf amelyek az egyetemi ifjúságot egységesen elmarasztalják, 3 úgy mutatják be az egyetemistákat, mintha közöttük és a szocializmus eszméje között • szakadék”, "alrpvet" ellentét" lenne * A KISZ VI« kongresszusa megállapította, "ifjúságunk a társadalom elválaszthatatlan része7 hibái és erényei sohasem önmagukban, hanem mindig a társadalmi életben gyökereznek-," Az egyetemi ifjúság nincs elvágva a társadalomtól é3 mint felnövekvő értelmiségre jellemző, hogy gondolkodásában, magatartásában egyrészt feltétlenül- másrészt specifikusan visszatükrözi mindazt, ami a társadalmi valóságban van* Ezt figyelembe véve megállapítható, hr:gy az egyetemi ifjúság eszmei-politikai és erkölcsi fejlődése alapvetően pozitívr de sok területen elmarad a lehetőségektől és a mai k r követelményeitől* n* AZ EGYETEMI IFJÚSÁG NÉHÁNY SAJÁTOSSÁGA Ahhoz, hogy az egyetemisták speciális problémáit megértsük és a közöttük végzendő nevel j,~,,?r.kár • b . k.ll venni életkoruk és munkájuk. 4 á+oóságait, amelyek más íj.„-.sági rétegektől részben megkülönböztetik őket: 1/ Az egyotení ifjúság politikai élményanyaga társadalmi és világnézeti ismeretanyag, más ifjúsági rétegekhez viszonyítva, jórészt intellektuális talajból fakad* Sokan közülük tanulmányaik, az iskolai és egyetemi bktetó-nevelő munka, a hírközlő és kulturatovábbitó eszközök utján jutnak el a marxizmus leniniznus esznéihezr a hazai és nemzetközi helyzet megismeréséhez* Általában nincsenek közvetlen politikai harcból eredő tapasztalataik* Részben csak a középiskolában és az egyetemen folytatott szakmai és ideológiai tanulmányaik alapján alakítottak ki maguknak egy lényegében helyes, de mégis csak elvont, ellentmondásmentes kéet a szocializmusról* Ehhez a szocializmusról kialakított elvont képhez mérik azután épülő sz oíalísta életünk minden jelenségét* Ezért eredményeinket természetesnek véve, gyakran csak a problémákat látják és a hibákkal szemben tanácstalanok* A valóságos társadalmi fejlődést; másrészt ezért sem érzékelik kelleően, mert gyakran befelé^fordul közvetlen környezetük, amelyben életük zajlíkg az egyetemek élete, a KISZ szervezetek munkája, egyszóval n felsőoktatási intézmények oktatási-nevelési szintéről« /fíb
